A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. október

Ez az örömérzés amiatt támadt a mi szívünkben, hogy édes hazánk s református anyaszentegyházunk egyik kiváltságosán nagylelkű, nemesszivü, buzgó fiát, dr, Tasnádi Nagy András, volt kultuszállamtítkárt, a szeretet, a bizodalom erősebb szálaival magunkhoz fűzhettük akkor, amikor Ót örökös tiszteletbeli egyházmegyei gondnokunkká választottuk s ezen tiszteletbeli tisztségébe múlt év október hó 23-án Csurgón, egyházmegyei dísz-tanácsülés keretében be is iktattuk. Az ünnepi ülés lefolyása mult évi kgy. jegyzőkönyvünkben részletesen meg van örökítve s most ez alkalommal — a kellemes visszaemlékezés érzésével szivünkben — nem tehetünk egyebet, minthogy Isten áldó kegyelmét kérjük tiszteletbeli gondnokunk életére s az azóta még jobban kibővült, egész hazánk egyetemes érdekeit szolgálni hivatott nagy munkájára s kérjük, hogy jóindulatában, szeretetében egyházmegyénket megtartani szíveskedjék. Ugyancsak a hála, a köszönet szavaival s érzésével fordulunk Püspök ur Óméltóságához, aki fenti alkalommal magas látogatásával megtisztelte egyházmegyénket s hallatta ez alkalommal is igaz magyar lelkének mély hitet s bölcsességet sugárzó szavait. Itt emlékezem meg arról, hogy szeretve tisztelt Püspök Urunkat születése 70-ik évfordulója alkalmával az elnökség üdvözölte s az egyházmegye jókivánatait tolmácsolván, életére, működésére Isten megáldó kegyelmét kérte. (Ép most, jelentésem összeállításakor érkezett a gyászhír Püspök Urunk neje: méltóságos alsószőllősi Szánthó Julia urnő elhunytáról. A mélységes gyászban szivünk őszinte, igaz részvétével osztozunk s a Mindenható vigasztaló kegyelmébe ajánljuk a gyászsújtotta sziveket!) * Nagy veszteségeink voltak az elmúlt évben egyházmegyénkben is. A halál angyala megkímélte ugyan azoknak sorát, akik még ott munkálkodnak az Ur szőlőjében, - -közülök egynek kezéből se hullott ki a munka szerszáma, — de a már megnyugodott, megpihent, az aktiv munkálkodás mezejéről csendben elvonult kartársaink közül kettőt elszólított az Ur magához, ama mennyei jutalom elvételére.