A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. október

Máté Lajos nyugalmazott somogyvisontai lelkipásztor testvérünk múlt évi szeptember hó 13-án hunyta le örök álomra szemeit, mély gyászban, fájdalomban hagyva hátra szeretteit s tisztelő-szerető kartársait. Negyven esztendőt töltött el a lelkészi pályán, — hiven, becsülettel, lelkiismeretes munkával végezve mindenkor kötelességeit, a rábizottakat. — Sok küzdelemben, megpróbáltatásban volt része e hosszú idő alatt, — de a küzdelmek, harcok tusájából mindig tisztán került ki, — lelkéhez, jelleméhez szenny, salak nem férkőzhetett soha! Hivő, igaz lelkű férfiú volt, megalkuvást nem ismerő, hajlithatatlan természet. Imádságos lélek, kinek a biblia olvasása, tanulmányozása mindennapi kenyere volt. Derűs lélek, jó barát, gondos családapa... Hivei gondozását, pásztorálását nemes egyszerűséggel, rendkívül hűséggel, buzgósággal végezte. A jól megérdemelt nyugalom ölén alig nyolc évet tölthetett el, amikor mennyei Ura — akiben oly édesen s igazi fiúi lélekkel tudott hinni s bizni — magához szólította. Varga Dezső ny. darányi lelkésztestvérünk folyó évi február 3-án hunyt el, alig hat évig élvezve csak a jól megérdemelt nyugalom csöndes örömeit. Neve az egyházi élet mezején szélesebb körökben is jól ismert volt. Bár nagy tehetségét, tudását egyházközségén kivül szorosabb értelemben véve legelsősorban egyházmegyénk s kerületünk életében kamatoztatta, mint számos közegyházi megbízatás arra termett s mindenkor a legnagyobb hűséggel betöltője, de — kivált ifjabb éveiben s férfikora teljében — a különböző egyházi s nem egyszer világi lapokban is megjelent magvas s mindenkor izzó egyház- és hazaszeretetről tanúskodó irásai révén neve közismertté lett az egész egyetemes magyar református egyházban is. Erős Ítélőképesség, a megismert igazság bátor, félelmet, megalkuvást nem ismerő megvallása, a meggyőződés szilárdsága, kiváló szónoki képesség, a sokszor talán ridegnek tetsző külső alatt meleg, baráti szív voltak egyéniségének jellemzőbb vonásai. Nagy, népes családja — akikért élt —, tisztelő, szerető kartársai lelkében emléke élni fog! Elhunyt folyó évi junius hó 28-án egyházmegyénk egykori tanácsbírája, vármegyénk volt főispánja: nadasdi Sárközy György, a puritán lelkületű, derűs kedélyű, mindenektől tisztelettel s