A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. augusztus

A belsősomogyi református egyházmegye Csurgón, 1935. évi augusztus hó 7-én tartandó évi rendes közgyűlése elé beterjesztett Esperesi jelentés. JíagytiszfeleW és ^Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés! Megremeg kezemben a toll s lelkemen a megmérhetetlen veszteség fájdalmas érzése vesz erőt, amikor az elmúlt közgyűlés óta édes hazánk s anyaszentegyházunk életében lepergett események, mozzanatok emlékei idéződnek fel előttem.. . S kezdhetném-e megemlékezésemet másutt, mint annál a szomorú, borongós napnál, az elmúlt év december hó 30. napjánál, amikor is a nagy költő szavaiként „egy szó nyilallott a hazán," — bátran mondhatom így — s az egész magyar református Sionon, sőt a velünk együttérző, a híttestvérí szeretet kötelékeivel velünk egybekapcsolt külföldi protestáns világon keresztül s ez a szó azt a fájó hirt adta tudtunkra, hogy az, ami az utóbbi évek alatt már előrelátható volt, — de a minek bekövetkezésétől mégis úgy félt, úgy remegett a szivünk, megtörtént, — hogy az elmúló esztendő utolsóelőtti alkonyatának végső sugárai annak a kiválóan nagy, mindannyiónk által szeretve tisztelt férfiúnak halálos álomra lehunyt szemein törtek meg, aki mig élt, felbecsülhetetlen értéke, dísze, oszlopa volt hazánknak s egyházunknak s akit halálában és holta után százezrek, milliók soha el nem múló kegyelete, hűséges emlékezete övezett s övez körül... Hogy ki volt a mi nagy halottunk, egyházkerületünk feje, lehullott ékes koronája: dr. Rntal Géza, — azt egy rövid esperesi jelentés keretében szinte lehetetlen elmondani, kifejezni, tollam sokkal gyengébb is, minthogy erre a feladatra vállalkozni mernék 1 De talán felesleges is, hiszen az ő élete, munkássága, cselekedetei nyitott könyvként állottak előttünk, csak olvasni