A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. augusztus
— VI Tisztelettel Indítványozom: örökítsük meg jegyzőkönyvünk lapjain érdemes agg lelkésztársunk emlékét s hozzátartozói előtt fejezzük ki a nagy veszteségben való együttérzésünket, Csurgói gimnáziumunkat is érte veszteség, gyász Kerekes Sándor tanár f. évi január hó 4-én bekövetkezett halálával. Előzetes operációjából ugy látszott szerencsésen felépült, amikor váratlanul, mit sem sejtve, orvul lepte meg a halál s borította gyászba szerető családját és intézetünket. — Szakavatott tanár, puritán jellemű férfiú volt, aki derekasan kivette részét a világháborúban is, honnan egyik karjára megcsonkultan került haza. Bizonyára a harcok idegtépő izgalmaiban megrongált szervezete is hozzájárult korai elmúlásához. Örökítsük meg emlékét jegyzőkönyvünkben s fejezzük ki részvétünket gyászoló kedvesei előtt. Jelentésem készítése közben vettem a megrendítő gyászhírt Kovács Gyula, reálgimnáziumunk helyettes tanárának elhunytáról, aki fiatal élete tavaszán, hosszú szenvedés után, julius 12-én egy fővárosi klinikán halt meg. Gyenge, törékeny szervezete nem tudott megküzdeni a pusztító kórral, melynek csiráit régtől fogva hordozta testében, s most, amikor nagy áldozatok és hosszú esztendők emésztő munkája s fáradozásai után már-már ott állott, hogy „törekvései partra szállhatnak" s élte hajóját talán biztos révben kötheti ki: most kellett búcsút vennie ifjúsága szép álmaitól, lelke reményeitől, boldog tervezgetéseitől, s elmennie a minden élők utján oda, ahol többé nem fáj semmi, ahol oly jó megpihenni, — itt hagyva szegény özvegy édesanyját, barátait, hűséges tanártársait és azt az ifjúságot, amelyiket úgy szeretett s amelyik úgy szerette őt. — Tanítás- és nevelésügyünk egy képzett, szerény, kedves modorú munkását vesztettük el benne ! Kívánjunk neki, a korán elköltözöttnek csendes, zavartalan pihenést s majdan boldog, dicsőséges feltámadást s emlékét megörökítve jegyzőkönyvünk lapjain, fejezzük ki mély részvétünket szerettei előtt. Intézetünkkel kapcsolatban — úgy érzem — meg kell emlékeznem dr. Mátrai Rudolf, kir. tankerületi főigazgató, valamint hivatali elődje: dr. Vass Bertalan főigazgató urak elhunytáról is. Hosszú éveken át élénk kapcsolatban állottak a csurgói