A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. augusztus
- VII gimnáziummal, mint a kultuszkormány hivatalos felügyelő faktorai s mindketten igazi pedagógiai érzékkel, felekezeti elfogultságtól mentesen, jóindulattal, nem egyszer segítőleg, fontosabb gimnáziumi ügyekben pártolólag végezték felelősségteljes hivatásukat. Ezekben a mai napokban, amikor csonka hazánk sok más ezer sebe és baja mellett sokszor felüti fejét az átkos felekezeti villongás szelleme: méltó megörökíteni jegyzőkönyvünk lapjain ennek a két férfiúnak nevét és emlékét, akik felülemelkedve a szűklátókörű felekezetiségen, emelkedett szellemmel, tisztább s magasabb prespektívából, objektive tudták egyébként kényes feladatukat megoldani. Egyházmegyénk tanító-karát is gyász érte a múlt közgyűlés óta Józanágh Zsigmond nyug. kaposszentbenedeki ig.-tanító elhunytával. Puritán jellemű, végtelenül szerény férfiú volt, akinek élete megtestesülése volt az Ur Jézus eme felhívásának: „Tanuljátok meg én tőlem, hogy én szerény vagyok és alázatos !" — Kötelességtudás, a gondjaira bizott kis gyermekek iránti szeretet voltak életének követésre méltó vonásai. Gyülekezete kegyeletétől kisérve tért meg nyugvóhelyére. Az Ur pihentesse meg elfáradt szolgáját s legyen emléke áldott közöttünk! — Tisztelettel indítványozom : fejezze ki közgyűlésünk részvétét a gyászoló család előtt. Egyházmegyén kívüli, de kerületi vonatkozásban megemlékezem még Szűcs Dezső, csajági lelkipásztor, tb. esperes, lelkészi karunk derült kedélyű, jábesi vidámságu nesztorának elhunytáról, ki hosszú időn keresztül értékes munkása volt egyházi közéletünknek. Fáradalmai után legyen pihenése édes 1 * Jó az isten, mert egyik kezével ha sújt: a másikkal már fel is emel. Ha az egyikkel öl: a másikkal gyógyít és életet ád I Az Ürnak ezt a véghetetlen jóságát, mindörökkévaló irgalmát éreztük és tapasztaltuk meg abban a kegyelmes cselekedetében is, hogy az élet harcában elesett vezér helyébe újat támasztott, a kidőlt oszlop helyébe újat adott egyházkerületünk, annak iskolái s intézményei védelmére s erősítésére. Gyülekezeteink túlnyomó többségének bizalma s szeretete, ragaszkodása egyházkerületünk volt lelkészí főjegyzőjét, Medgyasszay Vince, lepsényi lelkipásztort, mezőföldi esperest hivta el a megüresedett püspöki székbe, azt a férfiút, aki erre a di-