A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. augusztus

— XIII Lelkészi rendes képviselők: Keresztes Gyula, Németh Károly, Kádár Lajos, Bosznai Sándor. Lelkészi pótképvíselők: Szabó Béla, Csertán Márton, B. Major János, H. Nagy Sándor, Világi rendes képviselők: Dr, Boross István, Batta Béla, dr. Magay Ferenc, dr. Szigethy Gy. Sándor. Világi pótképviselők: Sárközy Imre, dr. Szabó Béla, Sárközy György, ifj. gróf Bethlen István, Ugyancsak újból kell alakítani ez alkalommal az egyházmegyei nyugdíjbizottságot is és pedig az Ügyrend 8. és 9, §§-ai értelmében 2 lelkészi és 2 világi tagot kell választani. Legutóbb, mostanig a következők voltak a nyugdíjbizottság tagjai: a) lelkésziek Csertán Márton és Mozsonyi Sándor, aki helyébe elnökileg Somogyi György hivatott be, b) világiak: dr. Szigethy Gy. Sándor és Kontskó Andor. Újjáalakítandó ezenkívül még az egyházmegyei közalapí bizottság is, az eddigi tagok elhalálozása s más változás következtében. Választandó lesz: 2 lelkészi és 2 világi tag. * Gyülekezeteink állapotáról, hit- és erkölcsi életéről s anyagi helyzetéről a következőket jelenthetem: Nagy nemzeti csapások, válságos idők, rendkívül nehéz, nyomasztó viszonyok —- a történelem tanúsága szerint — kezdetben, amikor az események hatása még élénk s a lelkek legfogékonyabbak, legérzékenyebbek azokkal szemben a reagálásra : a vallásos érzés, a hitélet megújúlását szokták maguk után vonni. így volt ez nálunk is. Ma már, amikor a világháború véres korszakától s az azt követő zavaros, forrongó időktől innen s tova másfél, két évtized választ el; mintha ez a hatás veszített volna intenzitásából, mintha az egymásután következő évek meg-megújúló csalódásai a viszonyok jobbrafordulását illetőleg, a fásultság bizonyos érzését szülték volna a lelkekben. Az a szép lendület, az a minden egyházát szerető, annak sorsáért aggódó lelket örömmel betöltő újjáéledt buzgóság, amely p, o. a templomok látogatásában megnyilvánult az első években, ma már abban a mértékben nem található meg", azonban a hely-