A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. augusztus

ugyanis az egyházmegye tisztikarának 10 éves mandátuma, az évközben megejtett választások eredménye mindannyiunk előtt ismeretes és annak tudomásulvétele a mai közgyűlés hivatása, Méltóztassék megengedni, hogy ez alkalmat felhasználhassam arra, hogy megköszönjem azt az őszinte szeretettől áthatott megtisztelő bizalmat, mellyel megajándékozni méltóztattak. Minden önérzetes férfiúnak kell, hogy örömöt okozzon, ha látja, hogy jószándéka elismerésre talál és jól esik, ha látja a szeretet és a bizalom őszinte megnyilvánulását. A magam részéről is biztosítom Önöket, hogy Önökkel szemben ugyanazt a bizalmat és ugyanazt a szeretetet érzem szivemben, amellyel engem megajándékozni méltóztattak s ezeket az érzéseket mindenkor hatványozottan adom vissza Önöknek. De a mai súlyos időkben amilyen örömöt okoz nekem ennek a meleg szeretetnek érzése, másrészt ép olyan fájó érzéseket is vált ki belőlem az Önök bizalmából elnyert szép tisztség súlyos terhe. 19 évvel ezelőtt voltam szerencsés ezt a szép tisztséget az Önök elődei bizalmából első izben elnyerhetni, éppen a boldog békeidők kapuzárásának utolsó perceiben. S mielőtt még érvényesülhetett volna tettre készségem eredménye, váratlanul mintegy villámcsapásként zúdult reánk a borzalmas világháború, majd ennek nyomában a gyászos emlékű kommunizmus s ezután a még borzalmasabb gazdasági háború, melyet oly megrázóan domborít ki Esperes urunk jelentése. Olyan két évtized áll a hátam mögött, melyben alkotó munkát végezni egyáltalán nem lehetett, sajnos még ma sem derült ki a sötét magyar égbolt. A súlyos gazdasági helyzet ma már kétségtelen megállapithatólag egy világjelenség, melynek összes szomorú következményei hatványozott mértékben éreztetik szomorú hatásukat a mi kis megcsonkított, agyongyötört hazánkban. Még ma sem láthatjuk sajnos a lehetőségét annak, hogy bármiféle produktiv, javulást mutató eredményt tudjunk elérni, még ma sem kínálkozik a lehetősége semmi olyan alkotásnak, ami erkölcsi és anyagi hasznot jelentene. Megszűnt az az idő, amikor a mi egyházunk anyagi támogatását a vezetőknek a kormányzattól sikerrel lehetett szorgalmazni, ma en-. nek a lehetősége kizárt dolog, bármilyen igazságos és a vezetőség és a kormányzat által is méltányolt óhaj teljesítéséről legyen is szó, ha ez anyagi áldozattal jár, mert sajnos, koldus állam polgárai koldus országtól segítséget nem remélhetnek,