A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

- XXII mélyi változást, melynél a legjobb igyekezet mellett is szinte elkerülhetetlen bizonyos visszaesés, ha csak nem elhanyagolt iskoláról van szó. Kitűnő volt a taneredmény 37 (45 százalék), jeles 26 (32 százalék), jó 11 (12 százalék), elégséges 6 (8 százalék), nem kielégítő, illetve nem minősített 2 (3 százalék) tanerőnél. Legjobb körnek most is a III, (felsőkaposvárvidéki) bizonyult. Utána következik a II. (somogyszobi), VI. (erdőcsokonyai) és I. (csurgói) kör. Az osztályozás szigorúsága — egy, legfeljebb két körtől eltekintve — most már helytálló volt s ezzel az elbírálások egyöntetűsége is fokozódott. Az elégtelen és nem minősített taneredményü iskolák ellen a helyzet javítása céljából az eljárás folyamatban van, Az osztályozások egyöntetűsége s a mai pedagógia elvei szerint keresztülvitele mindinkább előtérbe tolja az új tanítási módszer kérdését. Az új elveken felnőtt ifjabb nemzedék már tekintélyes része tanítóságunknak s a pedagógia életrevaló új vívmányai többeket megfogtak az idősebbek közül is. De ha ez a kényszerhelyzet nem szorítana is rá bennünket, magának a nevelésnek, iskoláink színvonalon tartásának érdeke is parancsolja, hogy nyissuk ki iskoláink ablakait az új idők friss, üdítő szellői előtt. Az, amit most iskolalátogatásaim során egyik tanítóbarátomtól hallottam : „Iskolámnak életkérdés, hogy minden erővel, tudással és folytonos tanulással a legmagasabb színvonalra törekedjem!" — általánosságban is igaz. E jelentés szük korlátai nem arravalók, hogy a módszer ma már tisztázott kérdésének behatóbb taglalását szorítsuk közéjük. De az ügy fontosságára tanügyünk jövője érdekében rá kell mutatnunk, főként az iskolák taneredményének elbírálásával kapcsolatban. Az iskolával együtt a felügyeletnek is alkalmazkodnia kell az új szempontokhoz, épugy, mint az új módszer lelkes híveinek is — az egyoldalúság túlzásaitól tartózkodva — számot kell vetni a lehetőségekkel, a nevelés ügyének még a módszerénél is fontosabb érdekével. A nevelés helyes irányítása céljából a felügyeletnek tisztán kell látnia a felügyelete alatt dolgozó tanító munkájának menetét, célkitűzéseit, kiválóságait és fogyatkozásait, hogy necsak birálni, de méltányolni és segíteni is tudjon. A tanító pedig felügyelőjében ne ellenségét, hanem megértő jóakaróját tekintse. Máskülönben pl. a végzett munkával ellentétes irányú elbírálás, egymás nézőpontjainak