A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

— 55 -készpénzdíjazása a gyülekezetre anyagilag nagy hátránynyal jár, úgy, hogy kérésüknek elutasítása esetén kénytelenek lesznek iskolájukról rövid idő alatt lemondani. Az egyházmegyei közgyűlés a kérést — magának a szentai gyülekezetnek jól felfogott érdekében — a beterjesztett alakban nem teljesítheti, mert a segédtanítóságra vonatkozó 865—1—70 1931. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletből s az egyetemes konvent f. évi 206. sz. határozatából nyilvánvaló, hogy a segédtanítóság nem ideiglenes, hanem végleges alkalmazás, tehát ilyen tanító alkalmazása esetén 3 év múlva a tanítót a gyülekezet nem bocsáthatná el, sőt kénytelen volna a további szolgálattal emelkedő, az állam által meg nem téritett fizetéskiegészítést is az eddigi helyi javadalmon felül a tanítónak megadni, ami a gyülekezet anyagi összeroppanását vonná maga után. így jobb időkig nem marad más kivezető ut, mint az eddigi módon ideiglenes tanerők alkalmazása, kiket a gyülekezet a dijlapban biztosított és a körülirt módon járó helyi javadalommal is díjazhat. 95. Máté Lajos nyug. lelkész, barcsi lakos barcsi híveink ügyeinek rendezetlen állapotára, a fiókegyházzá szervezkedés évek óta húzódó s közben a szervezetlenség miatt sok kedvező alkalmat elszalasztó helyzetére való tekintettel részletes emlékiratban kéri az egyházmegyei közgyűlés sürgős közbelépését a barcsi fiókegyház megszervezése és a gyülekezeti élet megindítása iránt. Ezzel összefüggően, továbbá az egyházmegye 125—1930., 1051931. sz., az egyházkerület 220(1930. sz. határozatával kapcsolatban olvastatott Zákányi József homokszentgyörgyi lelkész nyilatkozata, melyben a barcsi fiókegyház további gondozását akadályozó körülményeire hivatkozva a gondozásról lemond. Az egyházmegyei közgyűlés köszönettel adózva Máté Lajos nyugalmazott lelkésznek tartalmas, a barcsi fiókegyház iránt való mély szeretetből és felelősségérzetből fakadó emlékiratáért, másfelől elismerését nyilvánítva Zákányi József homokszent-