A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. február, 1928. július

— XXVI — tekintetben több kedvező jelenségre mutathatunk rá. így többek között a kaposvári egyház diszes gyülekezeti ház építését határozta el s azt még ez év folyamán felépíti, hogy benne elhelyezést nyerjen minden gyülekezeti intézmény és egyesület. BürüsVárad a mult évben renoválta templomát s pótolta a háborúban elvitt harangjait, ötvöskónyi szintén nagy áldozattal újította meg templomát s fedette tornyát. Orci 1300 P értékben uj templomi harmoniumot szerzett, Szomajom nagyobb összeggel megjavíttatta orgonáját. Magyarlad, Szörény is ünnepelt, előbbi uj harangjait, utóbbi toronygömbjét és csillagát avatva fel Isten dicsőségére. De ki kell emelnem a kis, csekély népességű belegi egyház nagy áldozatkészségét s szinte emberfeletti erőfeszítését, amellyel immár 5 év óta megszűnés nélkül épit, renovál s megrongált templomát, avult lelkészlakát, iskoláját és tanítói lakát, valamint a melléképületeket jó karba helyezi. Adja Isten, hogy amilyen szép és követésre méltó munkát fejt ki e kis gyülekezet a külső építés terén, ép oly dicséretes és példás legyen a belső épités munkájában is. Sajnos, az áldozatkészség ezen szép példái és megnyilatkozásai mellett szomorú és megdöbbentő esetekkel is találkozunk, amikor egyes egyháztagok, ha az egyház helyzete, építkezés, renoválás eiódázhatatlansága a rendes évi teherviselésnél nagyobb adóztatást, tehát fokozottabb áldozatkészséget igényel: az ellen nemcsak hogy zúgolódnak, háborognak s — ami nem ritka jelenség — kitéréssel fenyegetőznek, de, mint néhány hűtelen eddei egyh. tag esete is mutatja, tényleg ki is térnek s megtagadják az őket felnevelő egyházat, hitvány anyagiakért, akkor, amikor talán világi hiuságos dolgokra sokkal többet nem sajnálnak költeni. Eddén a mult évben az elavult iskolát és tanitólakot renoválták s annak költségeit egyházmegyei közgyűlés által is megerősített határozattal 2 évre vetették ki. Hogy a tehertől meneküljenek, a hivek közül 18-an jelentkeztek evang. vallásra való kitérésre. Amikor a lelkész ur jelentéséből — ki a maga hatáskörében mindent elkövetett, hogy a kitérni akarókat jobb belátásra birja — a dolgokról értesültem, azonnal kimentem egyhm. főjegyző úrral Eddére, előre meghivatva a kitérni akarókat az esperesi látogatásra. Sajnos, egy sem jelent meg közülök a hivásra. így nem (ehettünk egyebet, mint hogy a presbiterek utján