A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. július
13 Lehetett volna az említett törvények épségben tartása Tnellett — tekintettel a rendkívüli viszonyokra — ugy is intézkedni, hogy ez a gyermekvédelemre, a taneredményre és a hitélet fejlesztésére ne legyen hátrányos és vészthozó. Azt még csak meg lehetne érteni, ha a rendelet ugy intézkednék, hogy amely községben két iskola van s vagy az egyik, vagy esetleg mindkettő néptelen, akkor az egyiktől — amelyik kevésbé népes — vonassék meg az államsegély s a gyermekek járnának ugyanazon községben a másik iskolába, a felekezetnek állván kötelességül a hitoktatást ellátni, a viszonosságnak teljes figyelembevételével. De hogy olyan kisközség iskolájától is megvonassák az államsegély, ahol egy iskola van, 20—25 növendékkel, — értve alatta a paeoránciákal — ez majdnem lehetetlen! Mert a rendelet utalja a gyermekeket á szomszéd, 3—4 kilométer távolságra levő, község iskolájába. S mi lesz atz eredmény? Az, hogy az a kis, 6—9 éves gyermek vagy eljár feneketlen sárban, hóban, esős, viharos, szeles időben a szomszéd községbe s akkor egészségét, életét kockáztatja, vagy ha nem megy, mert nem mehet, akkor tanulás nélkül mattad s az analfabétákat szaporítja s a népnevelési törvény lesz illuzórius. S ha azt is elgondoljuk, hogy ez esetben nem lesz egyetlen felvilágosodott, törvénytudó, tanácsadó, igehirdető, a felnőtteket tanító egyén a községben: akkor a hit és erkölcsi élet, törvény- és rendtisztelet indul züllésnek és hogy ennek minő szomorú következményei lehetnek később, az szinte elképzelhetetlen! Gondoljunk csak arra, hogy egyházmegyénkben 18 preoráncia van. Ezeket mind fenyegeti létükben a rendelet, már néhány erre a szomorú sorsra jutott. Egy másik rendelet a magyarhoni prot. egyház életfájának gyökerére is odavetette a fejszét, hegy azt tövestől kiirtsa. Nevezetesen az összes felekezeti jogakadémiák államisegélye is megvonatott, aminek következménye lesz ezen intézetek megszűnése s a prot. felekezeti tanítás és nevelés megsemmisítése, dacára az 1791—92-iki törvényeknek, melyek szerint a felekezeteknek joguk van főiskolákat is felállítani és fentartani! Ezen utolsó kifejezéshez ragaszkodik a rendelet, mikor azt mondja, hogy fentarthatják, de segélyt nem ad, nem támogat, holott tuldott dolog, hogy a prot. egyház saját erejéből jogakadémiáit fentartani nem képes, ha minden erejét megfeszíti is. Azonban arról nem szól a rendelet, hogy minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségletei az álladalom pénztárából (fedeztessenek, mint az 1848. évi idevonatkozó törvény rendeli. Ez a rendelet ugyan minden felekezetre szól, azonban a kot. egyház a nagy birtokokból a szükségleteket könnyen fedezheti, jogakaldémiáit fentarthatja s a végső eredmény az lesz, hogy a kat. egyháznak lesznek jogakadémiái, de a közel 40%-ot kitevő prot. egyháznak egyetlen jogakadémiája se lesz, holott eddig a ref. egyháznak három volt.