A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. október

Nagyt. és Tek. Egyhm. Közgyűlés! Harmadszor gyülekeztünk össze ez évben tanácskozásra. Méltó okunk van rá, mert mostani összejövetelünk, megünneplése a reformátió kezdőpontja négyszázados évfordulójának. Ezelőtt 400 évvel gyulladt fel a vallásos és erkölcsi hitéletnek sötét éjszakájában az evangéliumnak fénylő világa s azóta beragyogta a föld kerekségének legnagyobb részét s áldásos működését azóta szakadatlanul terjeszti s teljesen uj életet hozott az emberiség lelkivilágába. A tudatlanságnak homálya elenyészett, a lelkiismeret szabadsága a szorongató bilincsekből feloldoztatott s a lelkeknek itélöszékébe a földi gyarló ember helyett maga a világ bírája ült be, aki ítél élők és holtak felett. Az egész protestáns világ megünneph ezt az évfordulót, Hazai prot. egyházunk minden szerve csatlakozik e jubileumi ünnepélyhez. Nekünk sem szabad elmaradni. Azért gyülekeztünk most össze, hogy hálákat adjunk Istennek, aki nem engedte, hogy az ő egyszülött fia, a Jézus Krisztus által meggyújtott szövétnek végleg kioltassék s lefizessük a hála és kegyelet adóját a megemlékezés által reformátorainknak, akik lángoló lelkesedéssel vették kezükbe a meggyújtott szövétneket s életüket, vérüket áldozták az emberiség boldogitásáért; s azon névtelen hősöknek., kínpadon, máglyán dicső halált halt s a gályákon borzalmas kínokat szenvedett elődeinknek emlékét megújítsuk lelkünkben- Óhajtandó volna, hogy minél számosabban jelenjünk meg s különösen kérem az egyházak vezetőit, hogy hassanak oda, miszerint gyülekezeteinkből — amennyire lehetséges, — ne csak a képviselők, hanem többen is vegyenek részt e lélekemelő ünnepélyen s amíg magukban felgyúl a lelkesedés tüze. minden áldozatra anyaszentegyházunkért, ngy vigyék el ennek szikráját gyülekezeteikbe s gyújtsák lángra az otthon maradottak sziveiket is. A reformatio történetének: s áldásos hatásának, világtörténeti jelentőségének méltatása, a tárgysorozatban közölt programmban, illetve ennek egyes