A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. október

% — amellyel oly sokan- szembenéznek a véres harcok mezején —s még a sírnak sötét éjjelében is látunk megnyilatkozott egeket s látjuk ménnyei atyánkat, az örökkévaló .istent az ő dicsőségében! - Ezekre emlékeztei minket ez a lélekemelő ünnepély • mélyen tisztelt közönség — e világháború forgatagában, szivünk fáj, lelkünk beteg, testünk fájdalmak súlya alatt roskadoz, orvosságra, enyhítő balzsamra van szükségünk. Ezt nyújtja nekünk ez az innepély, mikor arra legnagyobb szükségünk van az ő tanúságaivá'!, amelyeket odavési újra szivünk tábláiára, ha az élet viharai és szenvedései onnét lesodortak vagy letörölték volna. Felemelő, szivet, lelket megható volt ez az innepély s sokan mondják: tanúságokban, vigasztalásban, lelki táplálékban gazdagon távoznák él innét De méltóztassanak jól megjegyezni, hogy nekünk csak e helyről szabad távozni, az innepélyről nem. Ennek mindig ott kell élni a mi lelkünk világában, uralkodóvá kell tennünk ..egész életünk folyamatában. Nekünk mindig a most hallott üdvös eszmék körében kell élnünk s azok megvalósítására törekednünk. Mert a hit holnap mást érez, mint ma, más elvek szerint íoiytatja életét, mint amelyeket ma hallott s ékes öltözetét, — melybe ma öltözött a lélek — leveti s portestének hétköznapi ruhájába öltözködik: annak lehetett szép, megható, felemelő ez az innepély, de sem magára, sem a Krisztus világára nem volt üdvös és boldogító Mert az csak múló élvezetei szerzett magának, aki -- bár hallotta a reformatio, — a hitjavitás áldásait, abban istennek kijelentett kegyelmét a.látott nagy világosságot ••• de nem szolgál leike idvességére, ha azon alct&sokat megnyerni,' istennek kegyelmét kiérdemelni nem igyekszik s abban a világosságban — tovább, mint ma — élni néni akar, mert azt mondja az apostol: „Nem azok isten előtt igazak, akik a törvényt hallják, hanem akik a törvényt követik, azok igazulnak meg". M*lyen tisztelt közönség! Azt a nagy tanúságot nyújtja ez a nap nekünk, hogy őrizzük meg az urnák törvényeit, amelyek mint a fényes nap, ugy ragyognak a háborús világnak sötét égboltozata felett. De ugyancsak erre serkent és kötelez minket a mi hitünk őseinek, a reformátoroknak élete és példája. Az ur ren-