A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1913. március, 1913. november, 1914. március
- 51 — védekezésére ezen vádpontra sem nyilatkozik s ekként eljárását még csak menteni sem próbálja. 6. Panaszlott beismerésével igazolva van, hogy 1913. évi március 30-án Kistamásiban a templomban az Ur asztalán tartott adószedést. Ezen vádra adott azon védekezésére, hogy ezt a rossz idő miatt és a presbyterek kívánságára tette, el nem fogadható. A tanítónak kötelessége a hiveket felvilágosítani, hogy az Ur asztala ilyen célokra fel nem használható. Ha tényleg rossz idő volt is, az adószedés a gondnok vagy valamely presbyter házánál minden hátrány nélkül végezhető lett volna. Ezen ténykedései az egyházi törvény V. cikk 34. §. A 3. pontban körülirt fegyelmi vétség ismérveit tüntetik fel. II. 1. Nagy István, Odor István és Romogyi János tanuk vallomásával be van igazolva, hogy 1912. év telén a tanuló gyermekekkel panaszlott fát és szecskát vágatott. Panaszlott azzal védekezik, hogy az 1913 január 9-én tartott iskolaszéki gyűlés elfogadta azon mentségét, miszerint ez szünidőben történt s a gyermekek önként vállalkoztak a munkára. Ezen védekezés el nem fogadható azért, mert az iskolás gyermekeket az iskolai rdts 59. §-a értelmében a tanítónak gazdasága körében semminemű munkára és segédkezésre kötelezőleg felhasználni nem szabad. Az önként való vállalkozást megcáfolja a 12. n. szhoz csatolt panasz beadvány s maga a tanitó által hivatkozott január 9-iki iskolaszéki gyűlési jegyzőkönyv tartalma, melynek tárgya Nagy István és társainak a tanitó ellen tett panasza volt, éppen a miatt, hogy a tanitó gyermekeiket saját gazdasága körében munkára használta fel. Ezen panasz tárgya az egyházi törvény V. cikk 34. § A 1. és 4 pontba ütköző fegyelmi vétség tényálladékának ismérveit foglalja magában s az isk. rdts 71. §. értelmében nem is tartozik az iskolaszék hatáskörébe, ezen panasz végleges elintézése. Minthogy az egyházmegyei ügyész ur hivatalból vádat emelt s minthogy az E. T. V-ik cikk 140. §-a értelmében elévülés esete nem forog fenn a panasz tárgyában ítélkezni s a fenti minősítés szerint panszlott vétkességét meg kellett álapitani.