A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. augusztus

Nem akarok kiterjeszkedni ennek a szép és fényes ünnepélynek leírására, mert hiszen nem is tartozik esperesi jelentésem keretébe, de hallgatással sem mellőzhetem, mivel ha az egész világ református egyháza örül, nekünk is meg kell legalább rövid vonásokban emlékezni róla, hisz mi is annak a nagy reformátornak követői vagyunk, a hitújítás által. De meg kell emlékeznünk arról különösen azért, mert ha eddig tudták is némelyek - de nagyon kevesen, a különböző földrészeken, hogy Magyarország is létezik s talán itt is vannak a nagy Kálvin Jánosnak követői, de arról még halvány sejtelemmel sem bírhattak, hogy a magyarországi Kálvinista egyháznak - számban ugyan nem sok -- de hitben, lélekben gazdag s az evangelium által felvilágosított hivei, mily ragaszkodással csüggnek anyaszentegyházukon, mily buzgó követői a nagy reformátornak s mily nagy lelkesedéssel ünnepelik ők is e nagy napot s mily nagy - mondhatom — impozáns küldöttséggel képviseltetik magukat. Ez az, miért nem volt szabad elhallgatnom ezen világtörténeti eseményt. A magyarországi református egyház majdnem 150 taggal volt képviselve ezen ünnepélyen, a mi méltó feltűnést keltett s az egész világ református egyházának elismerését és tiszteletét szerezte meg a magyar Kálvinista egyház részére, a minek minden lehető alkalommal igyekeztek az ünnepélyen résztvevők — a világ minden részéről - kifejezést adni. A puszta megjelenésen felül fokozta az érdeklődést, az elismerést és a vonzalmat az, hogy az ünnepély egyes aktusaiban is részt vettek a megjelentek, tehát nem csak passiv, hanem activ résztvevői is voltak ezen jubileimi ünnepségnek, a miért az illetékes tényezők nagy kitüntetésekkel halmozták el több illustris tagját a megjelenteknek. Tehát azt a benső örömöt, a mit ezek felett érezünk, fokozza az a megnyugtató s vigasztaló tudat, hogy végre alkalmunk volt életjelt adni magunkról, hogy tudjanak valamit rólunk, lássanak, megismerjenek; tudják meg azt, hogy a magyarországi Kálvinista egyház, nemcsak egyik drágaköve az egész világ Kálvinista egyháznak, hanem annak munkás tevékeny része, kiegészítő tagja, hatalmas szerve, a mely közre munkál, együtt dolgozik hathatósan a többi különböző ország Kálvinista egyházaival az egész emberiség fejlődésének, jólétének, boldogságának és felvilágosításának előmozdítására. Eszembe jutnak szenvedéseink a penészes börtönök! A vérpadok ! A máglyák! A gályák! Az irtózatos harcok! A sok kihűl-