A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1895. október, 1896. június

Azért minden jótéteményt mely szükségeinket fedezi, szegénységünket enyhíti ós igy munkálkodásunk at könnyíti bárkitől jöjjön is örömmel fogadunk. De Nagymóltóságod áldozatkészségében, bár igen ne­héz is a személytől eltekintenünk, mert bizton tudjuk, hogy nagyméltóságodnak nemesen érző szive, szeretett hazánkban minden vallás felekezetnek boldogulásában és felvirágzásában gyönyörködő lelke volt azon csatorna, me­lyen által e jótétemény hozzánk származott: mégis azon ál­lásnál fogva, melyet nagyméltóságod hazánk kormányában elfoglal, mint a vallás erkölcsi élet és tudomány mezején hiven munkálkodó sáfár: ugy is kell tekintenünk e jótété­mónyt mint bölcs kormányunknak protestáns egyházunk iránt nyilvánuló jó indulatát: épen ezért tartotta egyházme­gyénk szükségesnek ós illőnek, hogy a galamboki ev. ref. egyház iskolájának adott ajándékért, megkülönböztetett mó­don adjon kifejezést forró köszönetének és hálájának. Bármennyire szeretnénk kiönteni szivünk érzelmét, hogy ugy nagyméltóságod, mint bölcs kormányunk megláthassa, mily tiszta szívből fakad ez őszinte köszönet; nem tehetjük mert embernek nem adatott más a jótéteményért való hálájá­nak kifejezésére, mint akönnyés a szó; amazt megadtuk a gyű­lés színhelyén, ezt pedig im a hála feliratban visszük nagy­méltóságod elé. Vegye ezt oly szívesen, a mily szívesen nyujtjuk, mert az irás szavai szerint „szivünknek tetjessé­ségéből szólt a száj." Könyörgünk istenhez, — a kihez felszáll emlékezetnek okáért a tiszta szívből származó ala­mizsnálkodás, — hogy szent lelkével segítse és vezérelje bölcs kormányunkat minden cselekedetében melyet népünk jólétének, boldogságának felvirágoztatására visz véghez; könyörgünk istenhez, hogy nagyméltóságodat áldja meg hosszú és boldog élettel, adjon a nehéz viszonyok között terhes, de mind a mellett magasztos hivatalának folytatásá­hoz erőt és kitartást, hogy jó cselekedeteit folytatva hallja meg ezután is ha szegény egyházunk segedelemért folya­modik, ós nemes szivének sugallatára hallgatva mondja az irás szavaival: kérjetek és megadatik, „zörgessetek és megnyittatik." A vett jótéteményért még egyszer forró köszönetet mondva, egyházmegyénket nagyméltóságod eddig tapasztalt jóindulatába ajánlva maradunk stb. stb. (N. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents