A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus

tiszta, világos, törhetetlen, amely az erő és biztonság érzetet sugá* rozza nemzete felé. Horthy Miklós ez év júniusában töltötte be életének 75*ik évét. Kívánságára csendben, minden nagyobb fény nélkül ünnepelte meg az ország ezt a nevezetes évfordulót. De ha az ünneplés nem is volt hangos, annál buzgóbb imával szállt az Ég felé a magyarság hő kívánsága, amely áldást és oh talmat kért a Mindenhatótól a nemzet Édesatyjának életére. Forduljunk mi is ez alkalomból hő fohásszal az Ég Urához, tartsa meg Öt minél hosszabb időn keresztül részünkre, erősítse továbbra is az ő szívét, hogy legyen nekünk a jövőben is bizo* dalműnk, Istentől adott Vezérünk, adja, hogy a mostani vb haros idők tengeréből nyugodtabb révbe vezethesse nemzete hajóját és hogy megérhesse nemzetünk élén még rabságban sinylődő véreink felszabadulását. Tisztelettel javaslom, fordul* junk hódolatteljes köszöntésünkkel Kormányzó Úr öfőméltó* ságához, kifejezve előtte mélységes tiszteletünket, hálánkat, leg* melegebb szeretetünket és ragaszkodásunkat az évforduló alkab mából. Legújabb egyházi törvényünk kimondotta, hogy a refor* mátus lelkészi kar tagjai 75 éves életkorukon túl nem folytat* hatják tovább hivatali szolgálatukat. A korhatárt betöltve vonult nyugalomba folyó év február hó l*vel egyházkerületünk mind* nyájunk szeretetével és nagyrabecsülésével övezett ősz püspöke: Medgyasszay Vince. Ö volt .az első egyházunk püspökei közül, akire nézve a törvénynek ez az új rendelkezése érvényesült. Tá* vozó főpásztorunk több, mint félszázadon át működött pályáján és fokróbfokra töltötte be a különböző egyházi közületek által reá ruházott tisztségeket. Mint lelkipásztor szerető gondos édes* atyja volt híveinek, mint esperes, egyházkerületi főjegyző, majd mint püspök elismerten kiváló adminisztrátor. Nagy tapaszta* lattal és bölcseséggel kormányozta egyházkerületünket, atyai szív^/el viselve gondját a reá bízottaknak, szeretetének melegét éreztetve, a gyülekezettel és a hívekkel. Különösen melegen vb selte szívén a kis gyülekezetek és szórványok ügyét, követve ebben elődje példáját és ha kellett bátran tört lándzsát ezek ér* dekében a felsőbb egyházi fórum előtt is. Nem csak hivatali tisztjénél fogva, de mint pápai ősi főiskolánk neveltje különös nagy szeretettel karolta fel a kollégium fejlesztésének ügyét. E mellett különös gondja volt az egyházkerület területén a ta* nítás és nevelés ügyének minden fokban való előmozdítása és