A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. augusztus

- i4 ahogyan értek is már el nagyon szép és rendkívül elismerésre méltó eredményeket. Szerintem azonban feltétlenül szükség van az államhatalom beavatkozására és pedig nem csupán olyan irányú intézkedésekkel, amelyek nagyon helyesen előnyöket és kedvezményeket biztosítanak a sokgyermekes családok részére, hanem olyan szigorú intézkedésekkel is, amelyek éppen oda sújtanak le és azokat sújtják erkölcsi, jogi és anyagi hátrányok* kai, ahol és akiknél ez a veszedelmes nemzetgyilkos kór a leg* nagyobb mértékben felburjánzott, továbbá büntető rendelkezé* sekkel, amelyek az ezzel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit drákói szigorúságú intézkedésekkel sújtják. Ezeket az intézke* déseket az államhatalom részéről már régóta sürgetjük, sajnos, azonban még mindig nem látjuk, pedig azt hiszem joggal mond* hatjuk, hogy már igazán a 24*ik órában vagyunk. Az újabb időben egy új kifejezés született meg, a bokro* sítás. Mindnyájan tudjuk, mit kell érteni ez alatt, a kis gyüle* kezetek össze társítását. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban már számtalanszor adtam kifejezést a magam szerény véleményének különböző fórumok előtt. E heylen örömmel kell rámutatnom, hogy éppen egyházmegyénk két kitűnő fiatal lelkipásztora fej* tette ki a közelmúltban egyházi lapjaink hasábjain véleményét és foglalt állást a bokrosítással szemben, mely véleményeket a saját részemről is teljes mértékben osztom. Változatlanul és szi* lárdan vallom én is, hogy egyetlen pozíciót önként feladnunk nem szabad és hogy amit az ősök példátlanul nehéz viszonyok közepette életre hívtak, azt nekünk szent kötelességünk megíar* tani és megőrizni. E tekintetben igen nagy erősségünk lesz ne* künk Püspök urunk, akinek csak már általam említett megnyi* latkozására kell hivatkoznom és akit ebbeli állásfoglalásában tel* jes erővel támogatni fogunk. Nem szabad megengednünk, hogy egyetlen legkisebb nyáj is pásztor nélkül maradjon és különösen nem szabad azt saját magunknak pásztorától megfosztanunk. Nem engedhetjük meg, hogy ősi gyülekezetek szórványsorsba sülyedjenek. Sok szó esi^: mostanában a nemzet lelki egységének szük* ségességéről. HaHottunk megnyilatkozásokat e rendkívül nagyhorderejű kérdésre pézve egyházunk legjobbjaitól és hallót* tunk igeit előkelő és kimagasló római katholikus részről -is. A keresztyén magyar egyházak teljes harmóniájának, lelki egysé* gének őszinte testvéri közösségének megteremtését a magunk ré*