A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus
- 14 Egyházmegyénk kitűnő munkása, Lampért Lajos, egyházmegyei tanácsbíró és jegyző, rédei lelkipásztor ez évben töltötte be rédei lelkipásztorkodásának 25-ik évfordulóját. Ez alkalomból egyházközsége szép ünneplésben részesítette. Egyházmegyénk nevében őszinte örömmel és a legmelegebb szeretettel köszöntöm Őt mindnyájunk nevében, őszinte szívből kívánva, adja a jó Isten, hogy a második 25 évben csak öregbítse az első 25 év szép és gazdag sikereit és eredményeit. Némi megszakítás után ismét a magyar kultúra kiváló, nagyérdemű munkása, Hóman Bálint került a kultuszminiszteri székbe akit nemcsak szoros rokoni kötelékek fűznek egyházunkhoz, hanem akinek részéről mindenkor a legteljesebb jóakaratot és megértést tapasztalhattuk. Indítványozom, üdvözöljük a Kultuszminiszter Úr Őnagyméltóságát mély tisztelettel, igaz nagyrabecsüléssel és teljes bizalommal, Isten áldását kérve a megnövekedett Magyarország kultúrája érdekében kifejtendő tevékenységére. Változás történt a bennünket közelről érdeklő kultuszminiszteri államtitkári székben is. Távozott onnan dr. Zsindely Ferenc, miután más fontos pozícióba, a miniszterelnökségi államtitkári székbe hivatott el. Aránylag rövid államtitkári működése alatt igen nagy szolgálatokat tett úgy egyházunknak, mint nemzeti kultúránk ügyének; a legnagyobb szeretettel és a legteljesebb jóakarattal karolta fel mindenkor ügyeinket és juttatta azokat a lehetőséghez képest kedvező elintézéshez. Őszinte sajnálattal kell tudomásul vennünk távozását abban a tudatban, hogy újabb őrhelyén is nagy és értékes szolgálatokat tesz nemzetének. Az új kultuszminiszteri államtitkár dr. Jalsoviczky Károly miniszteri osztályfőnök lett, a minisztérium tisztviselői karának régi kipróbált tagja. Ősi alföldi református családból származik, akinek családi múltja szorosan összefonódik a református egyház életével, melyből, mint a dunamelléki egyházkerület tanácsbírája és mint zsinati tag, Ő maga is kiveszi a részét. Eddigi köztisztviselői működése a legszebb reményekre jogosít bennünket. Javasolom, üdvözöljük az új államtitkár úr Őméltóságát mély tisztelettel és teljes bizalommal, a Mindenható bőséges áldását kérve jövendő munkásságára. Megállapíthatom, hogy nem voltam rossz jós, amidőn egy évvel ezelőtt azt mondottam, hogy az új zsinat összehívása nem fog sokáig késni. Bár ezt a bekövetkezett rendkívüli események, a visszacsatolás örvendetes ténye siettették, más okok is arra in-