A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

dították egyházunk vezetőségét, hogy a zsinati választásokat még a mult ősszel elrendelje. Nagyon helyes és örvendetes előzetes megállapodás alapján a tőlünk elszakítva volt, de hozzánk vissza­tért egyházközségek is résztvettek az új zsinati tagok választásá­ban és visszatérő hittestvéreink is képviseletet nyertek az új zsi­naton. A március 1-én összeült zsinat első ülésszaka a legünne­pélyesebb keretek között és hangulatban folyt le. Remek és ünne­pélyes az a törvénycikk, amelyet a zsinat a kényszerű elszakítás alatt volt református egyházak visszakebelezéséről alkotott. Felejt­hetetlenek azok a felszólalások, amelyek úgy a visszatérő, mint az itteni egyházkerületek vezetőinek ajkáról elhangzottak és amelyek­ben a magyar reformátusság szíve egy nagy testvéri egységben dobbant össze. Méltóságteljes és ünnepélyes volt az egyhangúság, amellyel a zsinat határozatait meghozta. Adja Isten, hogy ez az egység és testvéri szív vezesse a zsinati atyákat a jövendőben is református egyházunk érdekében kifejtendő további munkálkodá­suk terén. Maga a visszacsatolás tényleges keresztülvitele nem olyan egyszerű, mint azt első pillanatra gondoltuk volna. Sajnos, az el­szakítás szomorú 20 esztendeje alatt sok minden történt és sok tekintetben más volt a fejlődés a kényszerült határokon túl, mint nálunk. A jogegység helyreállítása nem egészen kis feladat. Éppen ezért küldött ki a zsinat egy országos bizottságot, mely a felme­rült kérdéseket tisztázza és javaslatait majd az újabban összeülő zsinat elé terjessze. A zsinat új ülésszaka, mely eredetileg már májusra vagy júniusra volt tervezve, szeptember első napjaban fog összeülni. Az új zsinatnak ha nem is ebben az ülésszakában, de később mindenesetre foglalkoznia kell majd újból a lelkészi nyugdíjintézet ügyével, melynek óriási terhei a kis egyházak vállaira elviselhetet­lenül sulyosbbodnak és melynek lehető elviselése és bizonyos helyesebb elosztása felől gondolkozni és intézkedni egyetemes egyházunknak legnagyobb érdeke és legfőbb kötelessége. Ebben a fontos kérdésben a mult évben hozott egyházmegyénk határoza­tot. Majd egyházkerületi közgyűlésünk is tárgyalta ezt a kérdést és olyan irányú javaslatot tett a konvent útján az országos zsinat­hoz, hogy az egyházközségek, a fenntartói járulék fizetése tekin­tetében négy osztályba soroztassanak az egyházközségi tagok pót­lékolható együttes állami adójának mérve szerint és ennek alapján legyen a fenntartói járulék fokozatos kulcs szerint megállapítva.

Next

/
Thumbnails
Contents