A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

- 52 — a végrendeletben megjelölt célra a tanítónak 2400 •-öl területet. A végrendelet III. pontjában írt 24 + 16 kis hold föld a Pongrácz- és csalit-dülőben pedig — Szalóky Lajos presbiter magyarázata szerint — nem az anyásítás céljára hagyományoztatott, hanem azért, hogy ez ingatlanok jövedelme az egyházi közkiadások, épületek javítása és fenntartása költségeire fordíttassák. Ennek az ingatlannak jövedelmei tehát nem az anyásításra tőkésítendők és használandók fel, hanem már most az egyházi kiadások, közszükségletek fedezésére, az egyháztagok terheinek csökkentésére vagy megszüntetésére fordítandók. Egyházmegyei közgyűlés áldott emlékű Szalóky Géza végrendeletének szelleméből és betűszerinti értelméből megállapítja, hogy nemcsak a végrendelet I. pontjában és III. pontjának elején írt ingatlanoknak, hanem az egész végrendeleti hagyománynak az anyaegyházzá alakulást kell szolgálni. Világosan kitűnik ez a végrendelet I. pontjának eme kitételéből: ...»a nemesszalóki református egyházé legyenek azzal a meghagyással, hogy az egyház alakuljon át anyaegyházzá és ezen, valamint az alább irandó ingatlanok jövedelméből rendes lelkészi állást létesítsen^. Ez alább irandó ingatlanok közé tartozik a végrendelet III. pontjában írt az a 40 kis hold terület is, melynek rendeltetését a végrendelet úgy jelöli meg, hogy jövedelme az egyházi kiadások, épületek javítása és fenntartási költségeire fordíttassék. Itt csak a már anyaegyházzá alakult egyház kiadásairól stb. lehet szó, mert az első és mindenek felett való kikötése a végrendeletnek az anyaegyházzá alakulás. Jól tudta a végrendelkező, hogy ez a kikötés terhet jelent az egyház tagjaira s ennek a tehernek a csökkentésére, vagy az alól lehető mentesítésre hagyta ez ingatlant. Ennek az ingatlannak egyéb célra való felhasználása — a nemesszalóki egyház tagjainak számát és teherbíró képességét tekintve — lehetetlenné