A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

— 53 — tenné a hagyományozó nemes céljának, az anyaegyházzá alakulásnak megvalósítását, ami á végrendelkező áldott emlékét sértené, esetleg a hagyomány megtámadását is maga után vonná. De abból a szempontból sem volna célszerű és tanácsos a vitatott 40 kis hold föld jövedelmének az anyaegyházzá alakulás előtt az egyház közszükségei fedezésére fordítása, mert ezzel az a veszély fenyegetné az egyházat, hogy más forrásból származó jövedelmeitől esnék el s így az ingatlanok jövedelme is — anyaegyházzá alakulás nélkül — felhasználtatnék s a hivek terhe sem csökkenne, ami kiszámíthatatlan anyagi és erkölcsi károsodást jelentene az egyházra nézve. Ezekért egyházmegyei közgyűlésünk ez ügyben 1929. évi 33. jegyzőkönyvi pont alatt foglalt határozatát fenntartja s utasítja a nemesszalóki presbitériumot és a kirendelt ellenőrző lelkészt a Szalóky Géza-féle hagyatéknak továbbra is a most hivatkozott határozat szerint való kezelésére. A mindenkori tanítónak hagyományozott 1200+1200 p-öl terület a tanító használatába átatandó, ez az ingatlan azonban a tanítói díjlevélbe — mivel annak haszonélvezete külön kötelezettséggel jár — be nem vezetendő. 29. Az egyházmegye esperese felhívja a közgyűlést a főiskolai járulék kivetésének megállapítására. A közgyűlés a főiskolai járulék eddigi kivetését változatlanul fenntartja s beszedését elrendeli. 30. A noszlopi egyházközség kéri, hogy főiskolai és egyházmegyei járuléka — visszamenőlegesen is — leszállíttassék. A közgyűlés, mivel a noszlopi egyházközség úgy saját, mint az egyháztagok földbirtoka tekintetében anyagilag legerősebb egyházközségünk, mivel a járulékokat valamennyi egyházközség sokallja s nem látja lehetőnek az el-