A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július
— 21 — utóbbi intézkedés azért jelentős, mert e nélkül az államsegély megvonása egyszerűen az illető iskola végleges beszüntetését és összevonás esetén államosítását jelentette volna, holott e rendelkezés alapján fennmarad továbbra is a joga az iskolafenntartónak, hogy esetleg más módon, államsegély nélkül is fenntartsa iskoláját, miként eddig is már számos esetben történt akár a helyi javadalom terhére, akár más módon állítva be tanítót, avagy esetleg a lelkésztanítói intézmény révén, amely megoldásoknak feltétlenül akadálya lenne, ha az épület igénybevételével az iskola végkép megszűnnék. Kétségkívül a legsúlyosabb intézkedése a törvénynek az, amely szerint az iskolaépület és tanítói lakás is igénybe vehető, mert hiszen ezzel szemben egyáltalában nincsen biztosítva, hogy ennek fejében olyan felekezetű tanítót nevez ki az állam, aminő egyház iskoláját és tanítói lakását igénybe vette, hanem e tekintetben feltétlenül a tanulók létszámának többsége fog dönteni. A tanítók elhelyezése iránt a törvény megfelelő intézkedést tesz, mert kimondja, hogy a feleslegessé váló tanítókat a miniszter köteles az állami, vagy államsegélyes községi iskolákhoz kinevezni; úgy tudom, hogy az az intenció, hogy nemcsak ezekhez, hanem a felekezeti iskolákhoz is helyeztessék el a tanítók egy jelentékeny része, ott, ahol az illető felekezet tanítóinak számát szaporítani kell. Ugyanis számos túlzsúfolt iskola van az országban, ahol a tanítói létszám nem elegendő és épen: azzal lett főképen megindokolva a törvény egész idevágó rendelkezése, hogy a túlzsúfolt iskoláknál új tanítói állásokat kellene szervezni, amihez azonban nincs meg az anyagi erő; ezt akarják az által előteremteni, hogy viszont a törpe iskolákat' megszüntetik és az így felszabaduló tanítókat csoportosítják át oda, ahol túlságos nagy a tanuló-létszám. A túlzsúfolt iskolák között reformátusok is vannak, sajnos, nem a mi vidékünkön, hanem az ország túlsó részén és ilyen cirnen számos új református tanítói állást kellene megszervezni, amelyekre lesznek elsősorban alkalmazva az államsegély megvonása folytán megszűnő tanítói állásokra alkalmazott tanítók. Persze a dunántúli kis ekklézsiák részére, amelyek tanító és iskola nélkül maradnak, nem nagy vigasztalás az, hogy az ő iskolájuk helyébe Hajdúböszörményben vagy Füzesgyarmaton fog szaporíttatni a református tanítók száma. Mi, akik a falusi viszonyokat, főleg a vegyes vallásfele-