A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 27 ségre buzdítanék, ha nem tudnám szent bizonyossággá', kogjy az egyházi élettől a mindennapi tápláló kenyeret s a vizet is elvontuk már annyira, hogy most már csak az elhalás következik és a hivek megterhelését annyira fokoztuk már, hogy annak nyomán a végső összeomlást várhatjuk. És nincs reménysugár más, mint az a mennyből alátörő erő, mely evangéliumi egyházainkat a pokol megpróbáltatásain is átsegítette. Csakis ebben bízhatunk és ebben bízzunk! Közterheink, melyek változatlanok, a jelen közgazdasági helyzetben elviselhetetlenek. Jönni kell — és én bizom ebben — a józan, kedvező megítélésnek, mely hazánk függetlenné lett pénzügyi állapotában az elvont segélyeket meg fogja adni egyházunknak. 13. Adakozás. Ha a mindennapi élet terhével nehéz próbára vetjük is híveink hűségét, mégis a rendkívüli áldozatkészség néhány szép példájáról van szerencsém beszámolhatni. — Noszlop elvégezte templomtornya s lelkészlakása nagyobb renoválásának munkáját 14.000 P költséggel. Templomát 1929 szeptember 15-én szenteltem fel újból Kiss Zoltán és Somogyi János lelkésztársak közreműködésével. — Pázmándfalu egészen új lelkészlakást épített 12.000 P költséggel, melléképületeit is rendbehozatván. — Nagyacsád nagyrészben új lelkészlakot épített 8500 P költséggel. Ugyanott Katona Gábor érdemes presbiter közcélokra 4 q búzát ajándékozott. — Pér templomát 1090 P, — Balonyszentkirály lelkészlakát 1000 P költséggel renováltatta. — Ismét Pázmándfalun özv. Szabó Ferenc Istvánné templom s lelkészlak előtti vaskerítésre 1000 P-t ajándékozott. — Nagypirit harangjainak vasállványt állíttatott önkéntes adakozásból 850 P-ért. Ugyanott B. Burján Károly adócsökkentési alaphoz 500 P-t hagyományozott. — Mezőörs és Mihályháza építi lelkészlakását. — Az Isten dicsősségére való adakozásnak gyönyörű példáit szolgáltatják Táp, Bakonyszentkirály, Csetény, Mezőlak. — Táp lelkészlakát bővíttette két szobával 4400 P-ért. Ezeken kivül egyházközségeink százakat, együtt sok ezer pengőt költöttek épületeik rendbehozására. Egyházaink gondosságára nagyon jellemző, hogy több egyházban egy kanál habarcsot sem kellett felcsapni a generális vizitáció alkalmára. Rendben volt minden. Istené a dicsőség és magasztalás! A poremberé legyen az elismerés! 14. Változások a tanácsbirói karban. Váratlanul jött a fájdalmas hir, hogy noszlopi Körnicndy Béla úr, egyházmegyénk