A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 28 legidősébb világi tanácsbirája s főjegyzője Győrben, 1929 aug. 28. napján csendesen elhunyt. Most egy éve még körünkben üdvözölhettük e hűséges munkatársunkat, ki gyűléseinkről sohasem hiányzott. Most elment számot adni Isten elé. Emlékét itt hagyta szivünkben kitörölhetetlenül. Feltesszük fejére az igaz érdem babérkoszorúját. Benne egyházunk és egyházmegyénk egyik legjobb fiát vesztette el. Koporsója felett a győri lelkész tartott gyászbeszédet, mely után Pápára szállíttatván, gyászolói felhívására nyitott sirja felett én mondottam végső Istenhozzádot és imát. Emlékét jegyzőkönyvünkben megörökítvén, bánatos özvegye előtt adjunk kifejezést részvétünknek. 15. Tisztségeinek betöltése felől méltóztassék rendelkezni, 16. Közgyűlésünk azon, a mult évben hozott határozatát, mellyel tanácsbiráink számát szaporítani óhajtottuk, a kerületi közgyűlés jóváhagyta. A vett meghatalmazás alapján a szavazást egy egyházi- és egy világi tanácsbiróra elrendeltem. Szavazatát valamennyi egyházközség beadta. Végh János főjegyző és Horváth Péter kispiriti tanító urakkal bontottuk fel azokat. Valamennyi szavazat érvényesnek találtatott. Megválasztatott egyházmegyei egyházi tanácsbirónak Ólé Sándor pápai lelkész 27, világi tanácsbirónak Fejes Zsigmond gimn. igazgató 28 szavazattal, tehát egyhangúlag. Ez urakat e tisztükben üdvözölve, felhívom az előirt eskü letételére. 17. Nem titkolható kedvetlenséggel jelentem, hogy egyik világi tanácsbiránk, dr. Beöthy László, hat év óta nem jelent meg gyűléseinken, egyáltalán nem tanúsít semmi érdeklődést ügyeink iránt, küldeményemet »nem fogadta el« jelzéssel visszautalta. Kérem, méltóztassék e helyre is egy világi tanácsbiró választását elrendelni. Tanácsbiráink közreműködésére szükségünk van. 18. Változások a lelkészi karban. Kerülő úton, a konventi elnökségtől vettem az értesülést, hogy Vikár Vince ny. volt tapolcafői lelkész Keszthelyen, 1930 április 29-én — úgy tudom, pár évig tartó élet-halál közötti lebegés után — letette földi porsátorát. Tapolcafőn, már előbb elköltözött hitvese mellé temettetett el. Emlékét hozzá méltó érzésekkel őrizzük, mig élünk. Elment a jutalom elvételére. Nyugodjék békében! 19. Balla Endre lelkész nyugdíjazási ügyének jogerőre emelkedésével a csetényi lelkészi állás megüresedett. A díjlevelet fenntartás nélkül kiadták s egyben pályázati hirdetést kér-