A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

- 8 0 -5 szövegbe. Az intenció ugyanis valószínűen az akar lenni — és ez helyes, — hogy akár a más felekezeti iskolába járás, akár a más felekezeti internátusban lakás egymagában is kizáró ok. A szöveg kiegészítendő azzal, hogy kivételt képezzenek az olyan protestáns isko­lába járó, prot. internátusban, vagy magáncsaládnál lakó tanulók, akik akár azért nem járnak ref. iskolába, mert óda akármilyen okn^l fogva kívánságuk ellenére sem vétettek fel, akár mert szülőik helyzeti adottsága, vagy más elfogadhatóan indokolt okok teszik kívánatossá, számukra a valamelyik protestáns felekezet iskolájában való tanulást, vagy prot. internátusban, családnál való lakást. 4.) A 9. ponttal kapcsolatban. Kívánatos volna a segélykérelmek elbírálását végző egyházmegyei szervnek, vagy a konventi szervnek e célra olyan kiegészítése, vagy átalakítása, vagy pedig közbeesően egy olyan szerv létesítése, amelyik tárgyilagosabban tudhatná végezni az elbírálás munkáját. 5.) Uj pontul felveendő: Az adminisztrációs kiadások minimumra csökkentendők. Tisztelet-, napi- és bármiféle címen felsorolható díjak kifizetése mellőzendő. INDOKOLÁS. Magának aß alap létesítésének szükséges volta oly nyilvánvaló, hogy az nem igényel további indokolást. Lelkészi karunk javaslata a 4. pont kiegészítésénél szintén aligha. Oly helyeken lakó szülőknek, ahol a megkívánt jellegű iskola helyben áll rendelkezésre, a javadalma túlnyomó százalékban készpénzfizetés­ből tevődik össze. Sok gyermekre az élelmezés, ruházat, tapdíji stb. ugyancsak erőpróbára teszi — bárha lényegesen kisebb mértékig is — a helyben taníttató szülőt is. Méltányos hát, hogy az is részesül­hessen kisebb mérvű segélyezésben, hiszen az alap létesítésének terheit ő is hordozza. Ez aligha, lesz számottevő összeg, hiszen a helyben taníttathatás szerencséjében kevés rászoruló lelkész részesül, Az 5. ponthoz. A rászoruló egyetlen gyermek segélyezése nem jutalmazás, ahogy a javaslat minősíti, hanem pusztán a rászorulón; való segítés. Az erkölcsi elítélést és az anyagi büntetést a kétszeres rész befizetésében a szülő úgyis szenvedi. Ha nem részesülhet, akkor az »Egymás terhét hordozzátok«-ra eső egy rész befizetésén túl — amit pedig az ő javára nem gyakorolnánk, — a második rész is, ,a segélyezés elmaradása is egy-egy büntetés. Már pedig maga a javaslat is károsnak minősíti a büntetésből származó jövedelmeket és más vonatkozásban nem is kér belőle. Előfordulhat az is, hogy az egy

Next

/
Thumbnails
Contents