A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

— 47 — _ mindenütt a tanító konyhakertjében, gyümölcsösében, vagy gazdaságában végezték el. Játéktér egyedül Ispánkon van, mert a levente gyakorlótér az iskola mellett lévén, azt használják a gyermekek is. így az udvar ezen a téren ki van pótolva. Tornaterem sehol sincsen. A játszótér egy kivételével mindenütt az udvar. Köztudomású minden nevelő előtt a játék rendkívüli fontossága a közösségi é rzés kifejlesztése, a munkásságra nevelés, továbbá a Iéleküdítés szempontjából. Ezért a már említett virágosítással vigyázzunk, nehogy a szépérzék fejlesztését az előbbiek rovására szinte túlzásba vigyük, hanem mindegyiket egyformán engedjük érvényre juthatni. Ugyancsak a tornatér is minden iskolánál az udvar. Ezért a szűk udvarok bővítendők. Őriszentpéteren bizonyára bővül is, ha a kavics * kitermelés tovább folyhatik, de szükséges volna Szalafőn is a bővítés, akár vétel, akár csere útján lenne is keresztülvihető. Egyébként a testnevelés tanítása mintha kisebb eredményt mutatna a régebbinél. Ennek oka bizonyára a 8 osztály bevezetésével járó kezdeti nehézségek, a tanév megrövidülése és talán nem utolsósorban a háborús nehézségek. A szegény tanulók segélyezése terén Őriszentpéteren pénzt, Magyarszombatfán és Csonkahegyháton tejet, Körmenden ruhát kaptak, Kisrákoson a jobbmódúak tízóraival segítették szegény társaikat. AZ ISKOLÁK BELSŐ ÉLETE.; A tanévet minden iskola megkezdte szeptember első felében. Országos rendelkezés folytán hosszabb téli szünet volt, amennyiben a karácsonyi szünet, mint már említettem, január 25-ig meg lett hoszszabbítva. Ezenkívül rendkívüli szünet volt: Csonkahegyháton 4 hetes a tanító betegsége miatt és Egyházasszecsődön 5 hetes a tanító katonai szolgálata miatt. Az iskolai munka alapja a szemlélet. Bármilyen mértékű legyen is iskoláink fölszerelése szemléltető eszközök tekintetében, ha csupán ezekre támaszkodunk, nem végezhetünk teljes munkát. Igazában mindent a maga helyén kellene megnézni. Persze, ez több oknál fogva lehetetlen. Mégis, ha néhányszor a dolgok természetes helyén szemléltetünk, akkor ezen szemléletek alapján, ezekre hivatkozva, könnyebben tudjuk elképzeltetni más tanítási egységek tárgyait. Szemléletgyűjtésre pedig legalkalmasabbak a kirándulások: persze, amelyeken nemcsak megyünk és nézünk, hanem valójában megnézünk sok mindent, ami tanításunk tárgyköréhez tartozik. Ezen a téren is sokat tettek iskoláink, mert úgyszólván minden iskola tett 1—2 kirándulást a határba; a molnaszecsődi, csonkahegyháti, barabásszegi, veleméri, ispánki, szattai, kisrákosi iskolák pedig más községekbe is elmentek szemléletgyűjtés céljából. Minden iskolánk munkáját a református keresztyén és hazafias szellem hatja át és mutatkozik is azokban ennek a szellemnek a,z