A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

— 42 — _ Szórványközpontok száma 8. Családok száma 194. Zalalövőn, Zakszentgróton, Vasváron, és Lentiben havonta egy istentisztelet, míg Lovásziban kéthavonként, Pusztaszentlászlón negyedévenként. Zalaapátiban évente van egy istentisztelet. Urvacsoraosztás nagyünnepeken. Tankötelesek száma 53, ebből elemista 41, középiskolás 12. Konfirmandusok száma 4. Hitoktatás rendszeresen folyik. Iratterjesztés kiszállások és látogatások alkalmával folvik, melyet a lelkész és s. lelkész végeztek. Útiköltséget és napi 3 P kiszállási díjat, a s. lelkész fizetésének egyrészét a szórványpénztár fizette. Adó befolyt 1.890' P. A névszerinti nyilvántartást még mindig nem küldték be az egyházak, holott már két éve elrendelte az egyházmegyei közgyűlés és annak ellenére, hogy ma már minden lelkész jelenti, hogy elkészültáe. Szentgotthárd és Őriszentpéter nem elég erélyesen kezeli a szórványok adózási ügyeit. Széesiszentlászló missziói egyház lelkipásztora a társegyházközségét, Csekefát, fiókegyházait is szórványok között tünteti fel. Általában a szórványhívek megállapítása az 1930 évi népszámlálás adatain alapszik s tiszta képet az űj népszámlálás felekezeti statisztikájának kezünkbe kerülése után alkothatunk magunknak, de addig is szükséges felkutatni a szórványban élő híveket, hogy gátat vethessünk pusztulásunknak. Nagyunyom, Kisunyom szórványközségeknek Egyházasrádóchoz való visszacsatolása annál inkább is szükséges, mert Szombathely ismételten mutat rá arra, hogy Egyházasrádócnak van velük egyedül kapcsolata. Kerca, 1943 július 21. Pataky László sk. missziói előadó. A missziói bizottság a jelentéseket elfogadja s az egyházmegyei közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A missziói bizottság a jelentések alapján a következő javaslatokat terjeszti az egyházmegyei közgyűlés elé. 1. Tekintettel arra, hogy egyházmegyénk 17 anya-, leány- és fiókegyházában a születések száma az utóbbi 10 évben kevesebb a halálozások számánál, a jövő missziói évben olyan missziói napok rendezését tartja kívánatosnak a veszélyeztetett helyeken, amelynek központi gondolata a »gyermek«. 2. Az ifjúsági munka gyakorlati megszervezésének, irányításának, továbbá a konventi ifjúsági lelkészek idejének jobb kihasználása és végül ezáltal a munka eredményesebbé tétele érdekében behatóan foglalkozott az ifjúsági munkának az egyházkerületekre leendő decentralizálásának kérdésével, amit annál is kívánatosabbnak tart, mivel a konventi ifjúsági lelkészek legtöbb idejét a tervszerűtlen és fárasztó utazgatások foglalják le s így huzamosabb és a'laposabb munkára nem jut idejük, holott egy-egy konferenciának is csak akkor van nagyobb hatása, ha az ifjúsági lelkész azután egy-két napot el is tölt az ifjak között a (gyülekezetekben. Nem