A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. november, 1940. augusztus

Fejes Gábor esperes úr az esküt letette. Az eskü elhangzása után Kovács Gyula egyházmegyei gondnok úr az egész egyházmegye nevében szíves, meleg szavakkal üdvözölte őt, munkájára Isten gazdag áldását kérvén. 7. Fejes Gábor esperes úr megtartja gondolatokban gazdag, nagyhatású székfoglaló beszédét, mely alább következik: Nagy tiszteletű és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés! Mindnyájan Szeretett Testvéreim az Ur Jézus Krisztusban! Lelkemben mélyen meghatva, szívemben megilletődve nyitom szólásra ajkamat először ezen a helyen, hogy hivatali szent esküm elhangzása után, mély hálaadással boruljak le Istennek ama 'drága kegyelme előtt, hogy engemet, ki Őelőtte semmi vagyok, életeim ezen állomásához eljuttatni kegyeskedett és könyörögjek szentséges színe előtt tovább; segedelemért eme szavakkal: »Aki szolgáddá tettét, (eszközöddé választottál, Aki mindig velem voltál, ezután is maradj velem. Óh Uram, segíts most, áh Uram, adj most jő ellömienjet

tel:tt! Isten előtt bemutatott hálaadásom és könyörgésem után, gyengeségemet, gyarlóságomat és méltatlan voltomat igen-igen átérezve, a Nagytiszteletíi és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűléshez fordulok azzal a kéréssel, szíveskedjék nekem megengedni azt, hogy szólhassak szolgálatomról és esperesi tisztségemmel szorosan összefüggő azokról a kérdésekről, amelyekben, hogy miként forgolódom és vezérkedem, ebbeli ténykedésemet, nemcsak az én lelkésztársaim, nem is csak egyházmegyénk alkotó tagjai, de a kívülállók is állandó figyelemmel, érdeklődéssel, sőt kritikával fogják kisérni. Nagytiszteletü és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés! Lelkem késztet, hogy egy önvallomást tegyek. Én ezt a díszes tisztséget abszolúte nem kerestem. Az én csendben folyó hallgatag egyházépítő munkálkodásom »semmi elismerésre nem számít, jutalmat nem vár. Ha ennek dacára Isten és az Ö engedelméből gyülekezeteink egyetértő bizalma alkalmasnak talált és kiválasztott a vezetésre, drága, református Siouuuk, közelebbről Őrségi Református Egyházmegyénk iránti önfeláldozó szeretettel vállalom a megbízatást és Krisztusomhoz mindhalálig való igaz hűséggel, bátor, törhetetlen élő hittel igyekszem még gyarlósággal is szilárdan megállani az Istentőt kijelölt helyemen. Ha rágondolok közvetlen és őelőtte még két elődömre, kiket személyesen ismertem és nézem az ő szolgálatukat, a munka terhének hordozásában való nagyságukat, kötelességteljesítésüket, én, a gyenge utód, hódolattal, nagy elismeréssel, alázatos tisztelettel hajlok meg Somogyi Gyula és Szűcs László emléke és Fülöp József !élő személye