A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. június, 1925. július
- 36 b) Elnök a mai gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Tantó István tanítót kéri fel, hitelesítésére pedig Székely József és Imre Sándor kartársakat. c) Elnök megnyitójában lelkes szavakkal emlékezett meg vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltóságáról születésnapja alkalmából, hazafiúi örömmel állapítva meg egyúttal, hogy a politikai élet szennyes hullámainak a közelmúltban feléje csapkodásai után csak tisztábban, érintetlenebbiil áll sziklaszilárd tekintélyével, becsületes, önzetlen hazaszeretetével nemzetünk hányatott hajójának kormányán. Az igaz hazafi életére, további kormányzására jelenlevők szivből jövő éljenzés közben Isten megtartó és vezérlő erejét kéri. d) Az őszinte tisztelet és nagyrabecsülés hangján köszönti az egyesület nevében egyházmegyénk esperesét, ki lelkészi működésének 40-ik évét töltötte be és esperesi tisztjében jóindulatu szeretetével a tanítóság ragaszkodását kiérdemelte. Jelenlevők érzését tolmácsolja, midőn Isten áldását kéri életére, családjára s kéri megértő jóakaratát a tanítóság számára a jövőben is. e) Köszönetet mond nt. Hodossy Lajos lelkész úrnak a gyűlés előtt tartott imáért. 3. Nt. Sziics László esperes úr közvetlen szavakkal köszöni meg a jókivánatokat — melyeket az egyház által tartott ünnepség alkalmával küldöttség által is kifejezett az egyesület — igéri, hogy a jóra törekvő becsületes tanítói munkának mindenkor segítője, támogatója lesz, mit az egyesület örömmel vesz tudomásul. 3. Nt. Hodossy Lajos lelkész úr a helybeli gyülekezet nevében üdvözli a tanítóságot és a vándorgyűlések gondolatának felújítását, mely most egyházközségébe hozta össze az egyházmegye tanítói karát. Hiszi, hogy a gyűléseknek más-más helyen rendezése csak jó erkölcsi eredménnyel járhat úgy az egyesület, mint az egyházközségekre nézve. A szives látást kifejező szavakat elnök az egyesület nevében megköszöni. 4. Németh Gyula ny. tanító, egyesületi tag meleg szavakkal üdvözli Soós Gyula, Rábainé Johannovich Jusztina és Kánya Lajos kartársakat, kiket főt. Püspök íir igazgatói cimmel tüntetett ki. Ebben a kitüntetésben az egyházi felsőbbség megértését s az össztanítóság munkájának elismerését látja.