A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

— 28 — Végre ez év elején a Kúrián is meghozatott az Ítélet, mely szerint a végrendelet helybenhagyatik, és így a számadás is 1911 október 30-tól 1914 május 22-ig terjedő időre összeállítható volt. A presbitérium, illetve az egyházm. közgyűlés elé a zárszámadást Szűcs László lelkész terjesztette be, még pedig azért, mivel nemcsak mint végrendeleti végrehajtó, hanem mint a végakarat által vagyonkezelőül kijelölt senyeházi lelkész, erre egyedül ő volt illetékes. Éppen ez okból a számadó gyűlés lelkész érdekeltsége miatt, alulírott, mint erre az alkalomra megbízott számvevőszéki tag elnöklete alatt, a törvényes formák pontos betartásával folyt le, amely számadó gyűlésen az összes bevételi és kiadási tételek okmányokkal igazoltattak, a takarékbetétek, adóslevelek számbavétettek, a szükséges felvilágosítások megadattak. A zárszámadásból a következők tűnnek ki. A hagyatéknak készpénzbeli és kötvényeken elhelyezett része 1911 október 30-án 40851 koronát tett ki. A per belekerült cirka 6000 koronába. A takarékpénztári könyvön és kötvényeken elhelyezett vagyon jelenleg 44728 kor. 25 fill., így dacára a perköltségeknek, 3877 kor. 25 fill, vagyonszaporulat mutatkozik. A vagyonkimutatás azonban most még nem teljes, amennyiben a hagyatéknak ingatlan része nincs leltározva és felbecsülve, ami a per miatt ezideig nem volt lehető. A zárszámadást a presbitérium elfogadta, a végrendeleti végrehajtónak intézkedéseit mindenben helyesnek ismerte el és végrendeleti végrehajtói tiszteletdíjul, továbbá a hagyaték megmentésére irányuló két évi fáradozásainak szerény díjazásául lelkésznek 500 koronát állapít meg, ezen határozatára kérvén az egyházmegyei közgyűlésnek jóváhagyását." A számvevőszék a következő javaslattal terjeszti be előadó fenti jelentését az egyházm. közgyűlés elé : a) Az egyházm. közgyűlés a zárszámadást jóváhagyja és a hagyatékkezelő Szűcs László lelkész részére a fel-