A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

- 27 fogásolt tételnek a helyszínen levő kiderítésével megbízza a kustánszogi iskolai számadások ügyében már kiküldött bizottságot. Csukás Endre beterjeszti jelentését a senyeházi, kerkáskápolnai, kerezai három külön, veleméri, magyarszombatfai, egyházasrádóczi egyházi és iskolai, végül a pusztarádóczi zárszámadásról, amelyeket jóváhagyatni véleményez. A számvevőszék eszerint határoz. 2. Csukás Endre beterjeszti a számvevőszék elé a következő jelentését: „Számvevői jelentés a néhai Avas Dániel által a kerkáskápolnai hitközségre végrendeletileg hagyományozott alapról. Közismert dolog, hogy nevezett nemeslelkü hagyományozó összes ingó és ingatlan vagyonát 1911 otóber 19-én kelt végrendeletével a kerkáskápolnai ref. hitközségre hagyományozta a következő megszorításokkal: A hagyaték kizárólag a Kerkáskápolnán építendő ref. templom építésére és fenntartásának biztosítására fordíttassék s az építés lehetőleg még Szűcs László esperes-lelkész működési ideje alatt megtörténjék. A hagyatékból kiadandók: özv. Szabó Mihálynénak évi 100 kor. járadék, az ő halála után két gyermekének pedig 500—500 korona. Több kisebb földterület egyeseknek adattassék át. Végrendeleti végrehajtóul: Szűcs László esperes-lelkészt nevezi meg végrendelkező, a hagyatéknak évi kezelésével és számadásával pedig az egyszersmindenkori senyeházi lelkészt bizza meg évi 100 korona díjazással. A végrendeletet özv. Szabó Mihályné és Szabó India perrel támadták meg. Hogy a hosszas, kellemetlen és sok kiadással járó per elkerültessék, a végrendeleti végrehajtó egyezségre iparkodott lépni a felperesekkel, de azok a felajánlott egyezségi összeget nem fogadták el és miután végrendeleti végrehajtó az egyházm. ügyész úrtól véleményt kért, ennek alapján az alpereseknek indokolatlan, a hagyatéknak mintegy 50%-át kivánó egyezkedési kísérleteit visszautasította.