A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. július

43 désért köszönetét kifejezve, mindnyájunkra áldást kivánt s a „Himnusz" első versének eléneklésével a közgyűlés berekesztetett. Kmft. Hitelesítjük: Soós Gyula egyl. elnök. Papp Béla. Vili ár- Géza. Jegyezte: Fülöp Gyula tan. egyl. jegyző. Árvák árvája. Kis falucska szük utczáján Görnyed, a temető táján Nádfedelü, rozzant lakás: Tanitó-lak, — mi volna más. Tán benéznél egy keveset? Ha lakóit felkeresed, Megtalálod szűkös zugban, Gyermeksereg áll az útban. Nyomort sejtve osonsz vissza, De belseje olyan tiszta, Vigság, derii ugy integet, — Tova menned, dehogy lehet. Nem járja ott: „mi hordozza?" Inkább nyájas: „Isten hozza!" Lágy keblekben gazdag sziv-ér, Óh mily vonzó, mily sokat ér. Kinek első a tyúk, kalács, — Az önözött gyomor-harács . . . — Dobzódás, meg fény nem üli —, Jobb ha messze elkerüli. * » * Kies falu főutczáján, Diszes téren, templom Iáján Szép, tornáczos, uri lakás: Tanitóház, mi volna más. Benne zajos dana, vigság, — A hegy levét sürün isszák; Zene csendül s bucsu-pohár És kurjantás: „Éljen a nyár!" Csend vágja el, — egy szó rezeg: „Halljuk! Fényesítsd a rezet!" „Barátaim!" — Szól a másik. — Valaki meg nagyot ásít. Megismétli: „Barátaim! Elérkezék az a nap im' — Hogy élvezzem a nagy kegyet: Utazáshoz szabad jegyet. Készülődöm útra kelni, Vagyonornból ki fog tellní! No, marad is elég jócskán, Háziúr az én apócskám. De jártomban, mondja tovább, Vizsgálom a más nyomorát S küzdöm érte, hogy jól éljen, Isten engem ugy segéljen!"