A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július

- 28 ­fel. Tankönyveik hiányosak, emiatt sokan a törvényben előirt tan­tárgyakat nem tanulják, a szülék sajnálják azt a néhány krajczár kiadást is, amelylyel beszerezhetnék gyermekeik részére a könyveket. Ugy a tanitó, mint az elöljáróság szigorúan utasíttattak, hogy ezen hanyagság mielőbb megszüntettessék. A gyülekezetben az előző évihez képest haladás nem történt, jóllehet arra már égetően szükség volna. Épületei — az egy templom kivételével — mind rossz karban vannak. Iskolájukat, ha meg nem épitik, a legközelebbi tanévre bezárják; égető szükségük van a segélyre. Ha azt akarjuk, hogy ez az egyház el ne pusztuljon, a segély leg­nagyobb része nekik adandó. Templomuk biztosítva nincs, de sürgős biztosítását megígérték. Az egyházi adófizetést illetőleg az elöljáróság három tagja az elöl­járóság és közgyűlés határozatainak ellene szegült s nem akarnak fizetni. Utasíttattak, hogy ez ügyben a közigazgatás beavatkozását kérjék. 10. Csonkahegyháton ugyanaznap délután tartatott az egyház­látogatás, alig néhány elöljáró s egypár egyháztag jelenlétében, daczára annak, hogy fontos ügyben érdekeltek lévén, már pár héttel előbb felszólittattak a megjelenésre. A tanítást ideiglenes tanítónő, okleveles óvónő — Török Ilona -—- vezette szakképzettségéhez képest kielégítő eredménynyel. A tan­köteles gyermekeknek azonban felerésze sem volt jelen. Ezen körülménynek számitható be az eredmény is. Az iskola-épület jókarban áll. Egy takaréktűzhely szereztetett 22 korona értékben, — ezenkívül Magyarország térképét, fali olvasó­táblákat a kormánytól kaptak, — mindemellett is az iskola fel­szerelése hiányos. Anyagi tekintetben aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy a közbirtokosság vendéglője haszonbéréből a tanítói fizetésre eddig adott összeg (260 korona) az egyháztól megvonatott, ha az igy beállott hiány államsegély utján pótolható nem lesz, a hivek iskolá­jukat fenntartani nem lesznek képesek. A már régebbi idő óta húzódó s egyházmegyei gyűlés előtt is tárgyalt harang-ügyre nézve felkérdeztettek a jelenvoltak, hogy tovább is perlekednek-e, vagy békés uton egyenlítik ki a dolgot? Gyenese Pál és társai kijelentik, hogy a már felavatott s ünne­pélyes istenitisztelettel a közhasználatnak átadatott harangról nem

Next

/
Thumbnails
Contents