A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július

- 52 törpeiskola, melynek „14 református tanulója a helybeli háromtanítós ág. hitv. ev. iskolába (124 tanuló) járhat", 2. a csajági II. állás „65 református tanuló, tanulók száma csökkenőben", 3. a szabadhidvégi II. állás, az előbbivel megegyező indoklással. Az illető egyházközségek hivatalomhoz küldött s a püspöki hivatalhoz felterjesztett jelentésükben kinyilatkoztatták, hogy az állomásokat, az államsegély beszüntetése után, teljesen a saját erejükből és költségükön tovább fenntartani nem tudják, de nem mondhatnak le az érintett állások fenntartásáról sem, mert: 1. Lajoskomárom okmányokkal igazolta, hogy a helyi ág. hitv. ev. elemi iskola nem három, hanem csak két tanerős; igazolta, hogy ág. hitv. ev. egyházközség harmadik tanerő államsegéllyel való beállítását célzó kérvényét röviddel ezelőtt a V. K. miniszter úr azzal az indokolással utasította el, hogy a fölös számú tankötelesek áthelyezhetők a törpe református iskolába; kijelentette, hogy iskoláját miniszter úr 840—5/35—1929. számú rendelete értelmében 1935. évi szeptember hó l-ig a lelkész úr vezetésével, ki ez ideig oklevél nélkül is taníthat, minden körülmény között működtetni kívánja. Akorra pedig, a szomszédos tanyai iskola tervezett beszüntetése következtében a református növendékek száma a megkívánt nagyságot minden valószínűség szerint el fogja érni. 2. Csajág állami anyakönyvi kivonatok csatolásával igyekszik igazolni, hogy a tanulók száma nem csökkenőben, hanem emelkedőben van. 3. Szabadhidvég nagy méltatlankodással állapítja meg, hogy iskolájába a második tanerőt 1922—23. tanévre éppen nem a saját jószántából, hanem az iskolaügyi kormányzat kényszerítése folytán állította be s szerelte fel nagy költséggel a szükséges iskolatermet és készíttette el a Il-od tanítói lakást akkor, mikor az egyházközségben 70 rendes tanköteles gyermek volt; most pedig ugyanaz az iskolaügyi kormányzat akarja a fizetéskiegészítő államsegély megvonása által a II. tanítói állást megszüntetni akkor, mikor a a reánk következő tanévben 81 tanköteles gyermek vár beiskoláztatásra s a tanulók létszáma a jövőben is növekvő arányt fog mutatni. Sajnos, Nagytiszteletü Egyházmegyei Közgyűlés, ebben a nehéz ügyben a végső szó nem a mienk. Tisztelettel javaslom mégis, méltóztassék megkeresni a főtisztelctü egyházkerületi közgyűlést és annak elnökségét azért, hogy minden módon hassanak oda, hogy ez a legtöbb, majd minden vonatkozásában sérelmes