A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. szeptember

rendelkezések szerint 10—10 pengő bírsággal sújlsa a közgyűlés. Az egyházak a mulasztókkal szemben járjanak el. — 3. Az egyházmegyei szabályrendelet értelmében a jövőben a számadások az egyházmegyei számvevőhöz a törvényes határidőben az előírt mellékletekkel együtt küldendők be. A legkisebb szabálytalanság esetén az anyagi vezetésért felelős lelkipásztorok fognak felelni. Kiváló tiszteletem jelentésével vagyok Nemeshodoson, 1941. évi augusztus hó 31.-én — a Főfiszteletű és Méltóságos Egyházmegyei közgyűlésnek kész szolgája Vágó Ede lelkipáiztor. A közgyűlés a javaslatokat elfogadja és az érdekelteket a határozat megtartására szigorúan kötelezi. 14. |egyz6könyv, felvétetett Komáromban 1641. évi június hó 20-án a komáromi ref. egyházmegye Tanügyi Bizottságának rendes ülésén. Jelen vannak: Galambos Zoltán elnök, Tóth Mihály másodelnök, Földes Lajos, Zsemlye Lajos, Kiss János, Tárnok Gyula, Lelkes Ferenc, Erdélyi Pál, Kalitza László, Kelemen Kálmán körlelkészek és Nemesik Béla, Szelle Géza, Végh Jenő, Erdélyi Gáspár, Iván Károly körtanítók, utóbbi mint jegyzőkönyvvezető is. ,'j a) Elnök imával és a Szentírás egy részének felolvasásával a gyűlést megnyitja, a meghívás szabályszerűségét s azt, hogy a T. Ü. Bizottság tagjainak legnagyobb része jelen van. Elnöki jelentése előtt Isten iránti hálával emlékezik meg Magyarország déli részei egy darabjának felszabadításáról s arról az örvendetes tényről, hogy ott is egészen megmaradtak magyarnak a reformátusok hűséges lelkipásztoraik és tanítóik vezetése mellett. Kitér arra, hogy az ottani református magyarságnak is áldott erőssége volt a belmissziós mozgalom, melynek révén református öntudatuk megerősödött s ezzel a lelkiéletük is. Ez volt a titka az idegen hatásokkal szemben 'való hősi megállásuknak, diadalmas magyarságuknak. —• ür-. : b) Kegyeletes szavakkal emlékezik meg az elnök a T. Ü. B. volt jegyzőjének, Pethes Béla-apácaszakállasi ig. tanítónak elhuny-