A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

4 nagykeszi-i, Sárközy István ekelí, Döbrössy József marcelházai, Szenczi Béla dunamocsi, Szabó Gyula kolozsnémai, Cseh Lajos ímelyi képviselők. Távolmaradását igazolta : Végh Kálmán ekeli lelkész. Mely alkalommal a közgyűlés alkotó tagjai délelőtt fél kilenckor a ref. templomban isten­tiszteleten jelentek meg, melyen a szent szolgálatot Mikes László lak­szakállasi lelkész végezte nagy buzgósággal. Istentisztelet után a közgyűlés tagjai az ó-kollégium tanácstermébe mentek át, hol Soós Károly esperes bensőséges imával kérte Isten kegyel­mét és áldását hazánkra, egyházunkra és a gyűlés munkájára, 2. Az egyházak küldöttei megbízó leveleiket beadván, megállapítást nyert, hogy a közgyűlés alkotó tagjai határozatképes számban vannak jelen, ennek alapján : Gondnok úr a közgyűlést megalakultnak és határozatké­pesnek jelentette ki, a jegyzőkönyv hitelesítésére Galambos Zoltán és dr. Németh Dezső közgyűlési tagokat kérte fel. 3« Vitéz Nagy Nándor világi elnök a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést : — A mindenható jóságos Isten dicsőítésével kell kezdenünk megnyi­tónkat, — mondotta — hálával borulunk le előtte, hogy a kegyetlenül és igazságtalanul megcsonkított országunknak rövid két év lefolyása alatt immár a harmadik része került vissza Magyarországhoz. Erdély egy jó része, benne a hűséges Székelyföld tért vissza legutóbb vér nélkül, az isteni és törté­nelmi igazság jogán édes hazánk ölére. Leborulva áldjuk ezért a jóságos Istennek nagy nevét és hálával eltelve gondolunk azokra, akik eszközök voltak az ő kezében az igazság szolgálatában. — így első sorban hódoló szeretettel kell gondolnunk főméltóságú Kormányzó Urunkra, aki húsz éves országlása alatt rendületlenül hitt nem­zetünk igazságának diadalrajutásában és aki szinte küldetésszerűen munkál­kodott annak megvalósításán. (A közgyűlés tagjai felállva ünneplik a Kor­mányzót.) — De hálával kell gondolnunk kis magyar népünk hatalmas jóaka­róira is : a nagy német és a nagy olasz nemzetre, azok vezéreire : Hitlerre és Mussolinire, mert az ő jóindulatuk nélkül ezt az eredményt nem tudtuk volna elérni. Nagy elismeréssel tartozunk felelős vezetőinknek : Teleki Pál miniszterelnöknek és Csáky István külügyminiszternek, akik a vállukra ne­hezedő súlyos feladatot lelkiismeretesen teljesítették. (Elénk éljenzés.)

Next

/
Thumbnails
Contents