A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. október

22 Q. Tárgyaltatott az e.-m. lelkészértekezlet következő jegyzőkönyve : Jegyzőkönyv, mely felvétetett a komáromi református keresztyén egyházmegye lelkész, karának, Komáromban a ref. keresztyén egyház tanácstermében, 1940i október 16.-án tartott rendes évi értekezletéről. Jelen vannak: Ntű. Rácz Elemér elnöklete mellett Ftű. Soós Károly esperes és tekintélyes számban a lelkipásztorok közül. 1. A „Térj magadhoz, drága Sión . . ." eléneklése után, Rácz Elemér ért. elnök imádságban magasztalja a felséges Isten jóságát. 2. Elnök megnyitójában, a Gal. 6:2. alapján, rámutat a krisztusi törvény betöltésének nagyszerűségére s annak követésére buzdítja lelkipásztor társait. Üdvözlés után az értekezletet megnyitja. 3. Elnök a lelkészi nyugdíjügyben a következő memorandumot terjeszti az értekezlet elé : A magyar református egyetemes konvent Főtiszteletű és Nagyméltóságú Elnökségének. Budapest. Főtiszteletű és Nagyméltóságú Elnökség! Abból az alkalomból, hogy a felvidéki lelkészek nyugdíjügyének rendezése megkezdődött, a komáromi egyházmegye lelkészegyesülete alábbi jogos igényeit és azoknak indokolásait terjeszti a konvent elé. Előre bocsátjuk, hogy ezen igények feltárását azért látjuk szükségesnek, mert a konventi irodával való többszöri megbeszéléseink során olyan értelmű tájékozódást nyertünk, hogy azoknak a lelkészeknek, akik az országos református nyugdíjintézetbe való felvételüket kérik, 1918-ig visszamenőleg be kell fizetniök az összes járulékokat, akik pedig az 5.680/1940, sz. min. rendelet alapján az államkincstár terhére nyugdíjba mennek, azok részére igen kedvezőtlenül (havi 180 P körüli összegben) állapíttatnék meg a nyugdíj. Eszerint a lelkész kar két csoportra oszlik : Az orsz. ref. nyugdíjintézetbe bejelentkezők és az államkincstár terhére nyugdíjba menők csoportjára. Az első csoportra nézve igényeljük, hogy egyetemes konventünk az államkincstárral szemben olyan megállapodásra jusson, hogy mindazon öszszegek, amelyeket a lelkészek a csehszlovák államnak befizettek, a magyar államkincstár által megtéríttessenek. Ellenkező esetben a lelkészek nagy része koldusbotra jut. Azok az összegek pedig, amelyeket csehszlovákiai nyugdíjintézetünknek befizettek, javukra beszámíttassanak.