A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. május, 1933. szeptember

51 közvetlen kapcsolatba kerültek és a tanítók is az igazgatók közvetítése által, az iskolaszéki elnök, mint felesleges harmadik, kiszorult, az egyház és a tanítók között a kapcsolat meglazult, hézag támadt; egyház, presbitérium, iskolaszék, iskolaszéki elnök mindinkább csak az iskola fenntartására, anyagiakkal való ellátására lettek szorítva, de az irányítás, felügyelet és iskola szellemi élete kérdéseiben onnan mind jobban kiszorultak. És ma tartunk református iskolákat erő felett való áldozatokkal, a hol néhol már nem is református szellemben nevelik gyermekeinket. Ez az állapot nem maradhat igy tovább. A kérdést egyházunk szempontjából feltétlenül és sürgősen meg kell oldanunk. Az állami iskolai hatóságtól nem várhatjuk, annak jogai és érdekei a mai helyzet által biztosítva és kielégítve vannak, de nem ez a helyzet református egyházunkra nézve. Mindezen okoknál fogva tisztelettel indítványozom, hogy közgyűlésünk küldjön ki egy bizottságot, vagy bízza meg a tanügyi bizottságot, hogy záros határidő alatt, rna is érvényben lévő egyházi törvényünk alapján, az állami törvények rendelkezéseinek tekintetbe vételével a presbitérium, iskolaszék, iskolaszéki elnök, igazgató jog- és hatásköre tekintetében készítsen szabályrendelet-tervezetet, mely, mint az egyházmegye javaslata, az egyházmegyei elnökség által kívánt esetleges módosításokkal a legközelebbi egyházker. gyűlésre terjesztessék. Én hiszem, hogy ez a megoldás egyházi életünknek javára válik és sok eldöntetlen kérdésben nyújt kivánt világosságot. Mult esztendei közgyűlésünk óta — eltekintve a tisztújítástól, — egyházi életünkben nagyobb, vagy rendkívüli események nem fordultak elő. Éljük a mi szegény, gondokkal terhes életünket. Általában békés, csendes munka folyik egyházainkban, a hivek a templomokat látogatják, a téli időszakban buzgóbban. A legtöbb helyen rendes vallásos estélyeket is tartanak, miknek általános hatása mind nyilvánvalóbbá válik. Ezeket az estélyeket híveink különösen kedvelik és az ifjúság is lelki haszonnal szívesen látogatja. Utóbbi időkben a Mátyusföldön — de valószínűleg Egyházmegyénk más vidékén is, — a lelkészek összeállnak és közösen tartanak egyházaikban vallásos estélyeket, amik valóságos estéli ünnepei a gyülekezeteknek. Ezeken a templomok egészen megtelnek áhítatos és lelki táplálék után vágyódó hívekkel. Emlékezetes ilyen vallásos estély volt Búcson, melyen püspök úr Őméltósága is részt vett feledhetetlen és áldásos hatású előadással. A vallásos estélyekkel szemben mintha az ifjúsági és leány-konferenciák iránt való érdeklődés lohadna. Ez évben Sókon volt ifjúsági konferencia, melyről azonban semmit sem mondhatok, mert azt nálam be sem jelentették és arra meg sem hívtak. Csupán a lelkész úr tudatta velem, hogy Sókon lesz majd ifjúsági konferencia, de hogy mikor, ki rendezi, akkor még ő sem tudta.