A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. május, 1933. szeptember

14 7 * Az e. m. Gondnok úr a templomban tartott közgyűlést a következő beszéddel és indítvánnyal zárja be: Nagytiszteletű Közgyűlés! Az egyházi törvényeink rendelte tisztújítást immár keresztül vezette egyházmegyénk. Uj egyházi vezérünket, tiszti és tanácsbíróí karunkat bizakodó reménységgel iktattuk be hivatalukba. De örömteljes ünnepi érzéseink között sem szabad megfeledkeznünk azokról, akik az elmúlt 10 éves ciklus alatt hűséges munkásai voltak egyházmegyénknek. Hálás köszönetünket fejezzük ki egyházunkért teljesített odaadó munkásságukért mindnyájuknak, legfőképen Gyalókay László lelépő esperes úrnak. Kálvinista egyházunkban mindig a legnehezebb és legfelelőségteljesebb egyházi tisztség volt az esperesség. Sokszorosan ilyen volt azonban abban a letelt tíz esztendőben, amelyben ő kormányozta egyházmegyénket. Az a 9 esperesi jelentés, amely keze alól kikerült, csak halvány tükörképe annak a hatalmas munkateljesítésnek, amelyet ő végzett. A lelkészkongrua végrehajtása, a sok iskolafejlesztés és építés, új tanítói állások megszervezése, több halálra itélt iskolánkért való védelmi harc, az a sok tanács, útbaigazítás, dorgálás, fenyítés, amely az elmúlt 10 esztendő alatt kikerült kezei alól, micsoda munkát jelentettek ezek! Nagy életismeret, törvénytudás, kormányzói energia és sok szeretet kellett ahhoz, hogy ezt a sokoldalú egyházkormányzást úgy lehessen elvégezni, amint ő tette. Pedig milyen nehéz erélyes kormányzónak és jó embernek lenni, de nehéz ezeket sokszor összeegyeztetni! O — a munka és kötelességteljesítés élő szobra — Ő tudott ilyen lenni! Amidőn mindezekért az egyházmegye elismerését és hálás köszönetét tolmácsolom, indítványozom, hogy Gyalókay László esperes úrnak elévülhetetlen érdemei jegyzőkönyvünkben örőkíttessenek meg, és őt hűséges és nagyvonalú munkája elismeréséül a komáromi egyházmegye örökös tiszteletbeli esperesévé válassza meg a közgyűlés Az e.-m. közgyűlés, amidőn az e.-m. Gondnok úr a közgyűlés tagjainak a lelépő esperes úr iránt érzett osztatlan elismerését tolmácsolja, egyöntetűleg kimondja, hogy Gyalókay László lelépő esperes úrnak hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti s a közgyűlés szeretetének, hálás elismerésének kifejezéséül Öt a komáromi egyházmegye örökös tiszteletbeli esperesének választja meg. 8. A XC, zsolt. 1 v, eléneklése után a közgyűlés alkotó tagjai a Kollégium gyűléstermébe vonulnak át, hol az e. m. Gondnok úr a gyűlést ismét megnyitja.