A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus

- iát ­törvényes módon megidéztettek. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Fülöp Zsigmond tanácsbirót. v Dr. Virágh Zsigmond a panaszos felek részéről, mint azok képviselője, szót kér és kifogásolja a bíróság összeállítását. Vagy az időszaki biróság 3 tagja lett volna, véleménye szerint, egybe-_ hivandó, érdekeltség esetében a póttagok, vagy ha igy egybeállítani a bíróságot nem lehetett volna, a biróság teljes ülése. Mivel nem igy történt, a biróság összeállítása ellen kifogást emel. Elnök elrendeli a zárt ülést és a biróság tanácskozásra vissza­vonul. Zárt ülés után nyilt ülésben elnöklő esperes kihirdeti a biró­ság egyhangúlag hozott következő határozatát : A biróság az esperes eljárását jóváhagyólag tudomásul veszi és helyesli. A törvény 13. §-ában foglalt részét úgy értelmezi, hogy kevesebb taggal a biróság nem ülésezhet, ellenben több tag rész­vétele nemcsak tiltva nincsen, sőt éppen az elbírálandó ügyek ér­dekében álló s inkább a felek megnyugtatására szolgáló, — ezért a biróság a kifogást elveti. Panaszosok képviselője a határozatot hallgatással tudomásul veszi. Elnöklő esperes bejelenti, hogy miután a tárgyalást ő vezeti, dr. Erdélyi Pál e. m. gondnok a törvény 14. §-nak 2.-ik bekezdése értelmében szavazati jogát gyakorolja. E bejelentés után elrendeli az ügy érdemleges tárgyalását. Rácz Elemér előadó ismerteti az ügyet. Dr. Virágh Zsigmond, panaszosok képviselője, hivatkozik arra, hogy Győry Elemér, az államkormány által az ország területéről kiutasított hetényi lelkész ezen állásáról szabályszerűen, kifejezetten le nem mondott, az iratok közt szereplő levele lemondásnak nem tekinthető. Az egyházkerületi --közgyűlés határozatának elég nem tétetett, fegyelmi eljárás nem történt. A megválasztott Zsemlye La­-jos-azon-igéretet-ieUe Győry Elemérnek, hogy ha valamikor vissza­~jÖhet7t> "átengedi neki a hetényi lelkészi állást és csakis ezen ígé­retével tudta a választáson a többséget a Győryhez ma is ragasz­kodó hivek közül megszerezni. Mindezek folytán kéri a választás megsemmisítését. Szabó Lajos gondnok a Zsemlye Lajost lelkészül választók ré­széről a korteskedés vádja ellen tiltakozik; de a vádat megdönti azon tény, hogy mikor a lelkészi állás betöltése legelőször szóba került, Zsemlye Lajos lelkész meghivását aláírták 290-en és lesza­vaztak 280-an. Ellenben Borza Zoltán volt helyettes lelkész részé­ről Bordán József tanitó, aki annak sógora és felebbező Szabó

Next

/
Thumbnails
Contents