A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

22 vén a szívvel, fejjel való szerves, éltető összeköttetést, csak tengődik-halódik, ugy mi is elzárva levén egyházi és nemzeti irodalmunk központjától, egyesületek és intézményektől, csak sínylődünk és vergődünk. Méltán kérdezhetjük, vájjon érdekében áll-e az államnak is, hogy egy jelentékeny tényezője, egy vallásfelekezet és nemzetiség művelődésében megálljon és visszafejlődjék ? Érteni lehet még, ha a napi politikát szolgáló lapok és könyvek elől az utat elzárja, de megtiltani tisztán tudományos vagy vallásos szellemi termékek behozatalát, valóságos kegyetlenség-számba megy. Hasonló kegyetlenség az is, mikor a lelkészi és tanítói állományban mutatkozó hiány pótlását magyarországi lelkész- és tanítóképző intézetekből vett erőkkel nem engedélyezi; de aira sem mutat hajlandóságot, hogy a succrescentiáról ilyen magyarnyelvű tanintézetek felállításával vagy maga gondoskodjék vagy létesítésükre felekezetünket állami támogatással részesítse. Szomorú jövőnek nézhetünk elébe A hiány máris jelentkezik. Alsószőllősön, Hetényben, Ruttkán a lelkészi állásokat nem lehet önálló erőkkel ellátni ; a szomszédos lelkészek kénytelenek adminisztrálni Hova vezet ez, ha több-több lelkész szolgálatképtelenné válik vagy állásuk megüresedik? Néhány szlovenszkói honosságú végzett papnövendék van ugyan Magyarországon, de ezek vagy nem vállalkoznak átjövetelre, a 2 évi tényleges katonai szolgálat miatt, mely itt rájuk vár, vagy ha vállalkoznának, az államkormány akadályt vet bejövetelük elé, Főhatóságunk feltárta ezt a lehetetlen helyzetet a kormány előtt, de eddig minden pozitív eredmény nélkül A kérdés megfeneklett az ág. h, evangélikusokkal közös papképzés felvetett problémáján és ma is holt ponton áll. E kényszerhelyzetben Czinke püspök, konventi elnök úr az ápril hóban tartott konventi ülés elé terjesztett jelentésében egy lelkésznevelő intézet felállítását kontemplálta Rimaszombatban, egyelőre két rendes tanárral és két docenssel (bejáró papokkal), 150000 kor. subventiót igényelve e célra az államtól, a többi szükséglet gyülekezeti adóból és az adományból lévén fedezendő. Ehhez hasonló tervet vetett fel közelebb a mi lelkészértekezletünk is Komárom székhellyel. A kérdés tanulmányozására, kivihetőség szempontjából javaslattételre bizottság kü'detett ki. Nem kisebb veszélyt jelent a mindinkább fenyegető tanítóhiány. Maholnap kifogyunk ref. magyar tanítókból, leghamarabb a kántortanítókból és akkor kénytelenek leszünk felekezeti iskoláinkat beszüntetni; annyival is inkább, mert ha befolyásunkat még inkább elvesziljük felettük, mint ahogyan tényleg máris elveszítettük, — mert úgyszólván már csak a dologi terhek viselésére szorítkozik, — ha azokban a mi valláserkölcsi felfogásunk szerint nem nevelhetünk, akkor fenntartásuknak valóban nincs is értelme. M. t. Közgyűlés ! Felettébb hosszadalmas volna egyetemes egyházunk minden sérelmét és égető kérdéseit részleteznem, összefoglalva olvashatjuk •zeket a f. évi áprilisi konvent jkönyvében az elnöki jelentésből ; nemkülön • ben a sírelmek megszüntetése és jogos igényeink kielégítése iránt tett föl-