A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

19 omladéka igazolja, hogy az eddig csak rombolni tudott. Eredményeiben és hatásában igy működött a materialis bölcsészet, visszatérhetünk-e hozzá, várhatunk-e tőle építő munkát? A ránk bízott lelkek gondozói vagyunk, ezek a lelkek telve vannak kételkedéssel, megingott bennök atyáink hite. A kételkedő mellett is ott áll az Úr, de a hitben hűeket és cselekvésben erőseket soha el nem hagyja. A kételkedést hitre kell váltani, de azt már abszolút filozófiával eszközölni nem lehet. Ami kárt az abszolút teológia az emberiség nevelésében tett, a szárnyára kelő filozófia próbálta helyrehozni; amit az abszolút filozófia az emberiség szivében kárt okozott : az emberiességgel, melynek egyik szárnya az igazság, másik szárnya a hit, kell régi jogaiba visszaállítani. Hitünkben állhatatosan, az emberiességben (humanizmus) bízva, Isten segítségét kérve és várva szeretnénk járni. Templomban, iskolában, társadalmi intézmények gondozásában régi példák követésében, hagyományaink ápolásában, magunk és hiveink lelkibékessége megszerzésére kérjük az egész Em. támogatását, segítő karját, világosító tanácsát, — a szeretetet. A közgyűlés osztatlan elismerést érez tudós Gondnokának vallásos lelkületet és tudományosan gondolkodó elmét egyaránt megnyugtató és felemelő beszédeért és azt jegyzőkönyvébe bevezetni rendeli. 10. Füssy Kálmán tanácsbíró megválasztatásáért köszönetet mond. Tudomásul vétetik. 11. À komáromi főldmívelők első egyházi énekkara szivet gyönyörködtető módon adta elő ezután „Jövel, jövel Szentlélek" kezdetű karénekét, — amelynek szakszerű előadásáért és a közgyűlés díszének emeléseért az e. m. közgyűlés úgy a karnagynak: Nagy Lajos énekvezér úrnak, mint az énekkar tagjainak elismerését fejezi ki. 12. Tizenöt perc szünet alatt az alkotó tagok a templomból a koll. gyűlésterembe átvonulván, a gyűlés újból folytattatik. 13. Olvastatik esperes úr évi jelentése, amint következik: Nag y tiszteletű és Tekintetes Közgyűlés ! Utolsó esperes! jelentésemet terjesztem elő egyházmegyénk egy évi eseményeiről. A folyó évben megejtett 10 éves tisztújítás alkalmával egyházközségeink szívesek voltak kérésemet figyelembe venni s ló

1^ óv óta viselt állásomtól felmenteni. Mikor hivatalomat elfoglaltam, azt az Ígéretet tettem, hogy mihelyt érezni fogom erőim elégtelenségét, a nagy felelősséggel a«