A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. október, 1921. január, 1921. november

Lap hogy egyházaink elszakadván a magyar egyet. ref. egyháztól, külön szervezkedjék önálló szlovenszkói ref. egyházzá. Közgyűlésünk mérlegelvén a fennforgó körülményeket és tárgyi okokat, minden oldalról beható eszmecsere után arra a megállapodásra jutott, hogy mivel egyházainkat, ezeknek lelkészeit, lelkészözvegyeit és árváit, s egyházunk egész közönségét több rendbeli szellemi és anyagi érdekeltségek, mint kapcsok kötik az egyet, magyar egyházhoz, nevezetesen lelkész és tanítóképzői odaát vannak, — lelkészi nyugdíj és özvegyárvagyámintézetei minden tőkéikkel egyetemben Budapesten vannak elhelyezve, úgyszinte a szegény egyházakat és míssiókat támogató, s ezek fennállását biztosító „közalap" is. Mindezen intézményeket az egyházak közönsége és a lelkészi testület a legnagyobb részben saját filléreiből rakta össze évtizedeken keresztül, s tartja fenn ma is, ezekhez való jogigénye tehát könnyen kétségessé volna tehető az erőszakos kiválás állal, sőt minden valószínűség szerint elvesznék. Mindaddig tehát, mig ezen ügyek békés uton nem tisztáztatnak, meg nem oldatnak, a különválást, s az önálló egyházzá szervezkedést a közgyűlés nem mondhatja ki. Midőn ezen határozatot közgyűlésünk meghozza, a nagy Isten oltalmába ajánlja egész ref. egyházunkat s különösen annak jelenlegi lelkészeit, tőle kérvén etrőt, hogy a határozat következményeit szent akgrajján megnyugodva viselhessük. c) Bár a csehszlovák állam a házasságkötést fakultatívvá tette, híveink ragaszkodnak a régi törvényes rendelkezésekhez és a polg. házasságkötéshez s igy a lelkészek figyelmébe- ajánltatik ennek fenntartása. Ahol azonban a házasulok csak az egyházi kötést óhajtják, a lelkészek a kormány által kiadott rendelethez ragaszkodva az ilyen kívánságot teljesítsék. d) A jelentésnek a haloltainkróí szóló részét