A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. július

— Till). 39-44 Jóba Mihály к. 71-38, Jóba Pál 1. 60-56, Jóba János z. 46-94, Jóba József k. 47-10, Jóba József p. 19-88, Jóba József b. 21-12, Jóbi József 36-17, Jóbi István ny. 147-40, Jóbi István heg. 82-96, Juhász Miklós 39-44, Varga András 15, Varga István ifj. h. 15, Varga János tempi. 39-44, Varga István b. 34.88. Varga Jánosné h. 71-38, Varga János g. 30, Varga István ifj. t. 36-66, György István ifj. k. 27-22, Gál Ferencz 15, Jóba Ferenc k. 19-72, Erdélyi Sándor f. ifj. 19.72, Erdélyi András (Illava) 6-12, Tolnai Mária 6-12, Keszeg Zsuzsána 19-72, György József ricsó 15, összesen s együtt 6039 frt 32 kr. A mennyiben a fentebb megnevezettek közül, tartozásaik kielégithetése végett, a vágszabályozási kisajátításból reájok eső jutalékokból a kisajátítási előlegezésnek igénybe vételét az illetők tömegesebben óhajtanák, az egyházi elöljáróság e czélböl működjék közre s igyekezzék a birtokokra kivetett tartozások törlesztését s fedezését azok számára ez uton is megkönnyíteni. Végre utasitja a biróság az egyház elöljáróságát, miszerint a befejezett építkezésekről szóló számadást, ha még nem történt volna haladéktalanul elkészítse, s észrevételezés és megvizsgálás után végleges határozás végett az egyházi közgyűlés elé terjessze, hogy az egyházközség minden egyes tagjának alkalma lehessen a számadás elkészítéséhez hozzászólni. Indokok. A biróság Jnhász Miklós és társai feljelentésének azt a részét, mely szerint a martosi egyház lelkésze, gondnokai s illetve elöljárósága 1898. évre az egyházközség bevételeire s kiadásaira vonatkozólag költségelőirányzatot nem készített, az egyháztagokra kirótt egyházi adókról szóló kivetési lajstromot pedig az egyházközségben nyilvánosságra nem hozta és igy az E. T. 251. 252. §-ainak rendeleteibe ütköző mulasztást követett el, mely az egyházi közigazgatás ez ágára vonatkozóan a hivatali kötelesség teljesítésénél a rendetlenségnek és pontatlanságnak jelenségeit tünteti fel, igazoltnak találta s ezért igazoltnak találta s ezért a lelkész gondnokok s általában az egyházi elöljáróság ellen az első fokú fegyelmi büntetést alkalmazta. Ellenben Juhász Miklós és társait vádpanaszaik többi részeire nézve el kellett utasítani, mert az ügy irataiból s illetve az azok közt levő gyűlési jköny

vi kivonatokból megállapíthatók a következők : hogy az egyházközségi gyűlés az épitést még 1895. évi márcz. 6-án egyhangúlag elhatározta s az építési tervrajzot és költségvetést ugyanakkor elfogadta; hogy az egyházmegyei közgyűlés 1895. évi 51. számú és 1896. évi 51. számú határozataival a felterjesztett tervrajzot és költségvetést tudomásul vette s jóváhagyta; hogy a presbyteri gyűlés 1897. évi jul. 29-iki határoza-