A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

Jegyzőkönyv

63 ge az állami egyenes adó 20-80°/ 0 között mozog. Ez olyan nagy szélesség, amely közölt nehéz megtalálni a helyes középutat. Csak egy általános, egész országra egyformán alkalmazott kulturadó bevezetése oldhatná meg ezt a kérdést, de ez sem egyházi kezelésben, hanem állami kezelésben, csak az a kérdéses, hogy hajlandó volna-e ezt a VKM miniszter saját személy­zetével elvégeztetni ? És vájjon a Konventnek volna-e személyzete erre a munkára? Lélektanilag sem lenne jó ez a központi pénztár. Ha a lelkipásztorok nem a gyülekezettől, hanem egy központi pénztárból kapnák fizetésüket, olybá tűnhetnének fel, mint akik nem is a gyülekezet alkalmazottai s igy bizonyos fölény alakul­hatna ki bennük gyülekezetükkel szemben s némileg hivatalnok jellegűvé válnék a gyülekezetben való for­golódásuk. Egyházmegyénkben az egyházak 1942. évi kiadása 96.582 59 P volt, ami lélekszám szerint 9'81 P-s átlagnak felel meg. Ez nem mondható éppen magasnak, de félős, hogy országos viszonylatban elég magas. Mi tehát jól járnánk a központi pénztárral, de semmiképpen sem tenne jót lelkiekben, ha kevesebb terhet kellene a híveknek hor­dozni. A Konvent itt annyi kérdést tesz fel, hogy valamennyire felel­ni a lehetetlenséggel határos. 1. A helyi vagyon kezelését ugyanazok­ra kellene bizni, akik eddig Is kezelték. 2. Nem kell díjazni őket. Fé­lő azonban, hogyha nem saját gyülekezeti célt szolgál csupán, nem lesz rá díjmentes szolgálatra vállalkozó. 3 A központi vagyonkezelés­re uj személyzettel még egy konventi irodát kellene felállítani. Van a konventi épületben egy uj appartement irodák számára és még egy nyolc szobás lakás egy másik főtanácsos számára? 4- Elképzelhetetle­nül növelné a központosítás az adókulcsot és az adó összegét. 5. Nem elég erös a református öntudat arra, hogy az egymás terhét hordozzá­tok elve rendszeresen menne át a gyakorlatba. Esetlegesen és adomá­nyokkal lehetséges volna erről szólni, de a fizetés nem adomány és segély, a javadalom hónapról hónapra visszatérő szükség és nem eset­legesség. 6. Az eddigiek alapján több lenne a kár, mint a haszon. 7. Az adakozás lelkét talán nem csökkentené, mert helyenként a misszi­ói lélek megmutatkoznék, ezt azonban a gyakorlat mutatná meg. Elő­re erről bizonyosat senki sem mondhat A gyakorlat azonban (р. o.

Next

/
Thumbnails
Contents