A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

36 mondható, hogy az iskolák környezete példaadó hatással van a növendékekre. Az árnyékszékek a lehetőséghez képest mindenütt tiszták, de ez nem jelenti, hogy az iskolák kivánta körülményeknek meg is felelnek. Szokolyán példának okáért már évek óta urdortkeltő állapotban van. Ivóvízzel az iskolák jól van­nak ellátva. Dömös vízvezetékkel dicsekedhet, A gyermekek mindenütt külön pohárból isznak. IV. Az iskolák belső körülményei. Az iskolai év Perőcsény kivéte'ével a törvény által előírt időben kez­dődött. Perőcsényben szeptember 28-án kezdődött a tanítás, eddig katonaság foglalta le az iskolát. Az iskolai év folyamán Dömösön március 4—12, Pilis­maróton március 5—11-én mezőgazdasági állat és gépek összeírását tanítók végezték és így szünetelt a tanítás. Losoncon január 26-tól február 3-ig a nagy hideg miatt és Nógrádverőcén október hóban tiz napi rendkívüli szünet volt tanitóváltozás miatt. л Szomorú szívvel kell jelenteni, hogy Vámosmikolán működő Csintalan Aladár tanitó, tanítói munkáját a folyó iskolai évben sem tudta végezni, mert súlyos és hosszadalmas betegsége meggátolta ebben. Betegsége ágyhoz kö­tötte, sok szenvedés után pedig, április hónapban a jó Isten elszólította az élők sorából. Egyházmegyénk hosszú időn át működő érdemes tanítóját ve­szítette el az elhunytban. Tanitótársai szomorú szívvel mondanak bucsut az elköltözött kartársnak. Vámosmikolán a folyó tanévben a tanítás meg sem kezdődött. A kis egyház ereje gyenge és a nagy tanitóhiány nem engedte meg, hogy az állás behelyettesittessék. E szomorú ok miatt szünetelt a tanítás s a csekély létszámú református iskolaköteles gyermek másjellegü iskolába volt kénytelen beiratkozni. Félő, hogy a megüresedett tanítói állás, a kis lét­számú református tankötelesre való tekintettel nem lesz újból betölthető s így a tanitó halála az iskola kimúlását is magával hozza. Ezzel pedig egyházme­gyénk iskoláinak száma eggyel kevesebb lesz. Ipolybélen Seres Pál tanitó hat hónapi betegszabadságon volt. Beteg­szabadsága alatt a tanítói munkát az ipolypásztói s. lelkész ur látta el. A be­tegszabadság lejárta után a tanitó újból elfoglalta hivatalát. Iskolalátogató le­hangolt lélekkel állapítja meg a gyermekek tudásából, hogy ebben az iskolá­ban még minimálisan sem volt meg az a tanítói munka, melyet a vállalt kö­telesség kiszabott. Ebben az iskolában 18 ártatlan református gyermek taní­tóval ugyan, de a nevelői és tanitói munkát nélkülözve tengette át az egész iskolaévet. Ebben az iskolában a nevelői tudatosságnak csak szembetűnő hi­báit lehet felfedezni. Tanitó kedvetlen, nem törődik az iskolával, mert minden áron nyugdíjba szeretne menni. Ezen a vallásfelekezetig eléggé exponált helyen egyházunk érdekében rendes tanítást biztositó megoldás keresendő. Okvetlenül szükséges, hogy az 1942—43, iskolai évben ebben az iskolában meginduljon a rendes és minden igényt kielégítő nevelői és tanitói munka. A lét és nemlét gyepüjénél áll a magyarság, szükséges, hogy minden iskolai munkát a felelősség érzésének erőt áramló értelme hasson át.

Next

/
Thumbnails
Contents