A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

25 van. Füleken minden héten a munkásbarakkban volt bibliaóra, havonként egyszer pedig egy presbyter lakásán bibliakör. Valamennyi lelkész végzett családlátogatást; a két emiitett fiókegyház, valamint Rétság missziói anyaegyház munkájának jelentős része ebből áll. Ezeken a látogatásokon kivül 622 esetről tesznek emlitést a jelentések. Ezekhez hozzá kell még adnunk Losonc és Perőcsény látogatásait, amelyek jelentéseiben csak a kérdésre adott „igen" szerepel, de számadat nincs. Háznál végzett igehirdetést Ipolypásztó jelent, filiáiban is, valamint Salgótarján. Salgótarján az esetek számát is megjelöli (20). Szokolya is emliti, hógy előzőleg próbálkoztak ezzel is, de kicsúfolták érte a lelkészt s igy abbamaradt a munka. A lelkipásztorok a vallásos estéken igehirdetéssel, több helyen előadással is szolgáltak. (Balassagyarmat, Ipolypásztó, Losonc, Nagymaros, Perőcsény, Pilismarót, Salgótarján, Szokolya.) A presbyterek családlátogatását Diósjenő, Dömös, Salgótarján jelenti. Diakonisszáról jelenti ugyanezt Ipolybél, Ipolypásztó és Losonc. A felnőttek közötti munka képe változatlan. Az eddig előadottakhoz hozzá kell adnunk az egyházmegyei presbyteri konferenciát, amelyen 65 presbyter vett részt, V. Iratterjesztés. Az egyházmegye valamennyi gyülekezetében volt iratterjesztés. Salgótarján egy alkalommal gyülekezeti értesítőt adott ki. Egyházi lapok egész serege járt a gyülekezetekbe; zsoltárok, könyvek, bibliák, imádságos könyvek, naptárak, szórványlapok, mindenféle épitő irat, traktátus, jutott el a hivek kezébe a lelkészi hivatalok közbenjöttével. A költégvetésileg erre előirányzott összeget több egyház átlépte, (Balassagyarmat, Nagymaros, Pilismarót, Salgótarján) átérezve az iratterjesztés fontosságát. Az egyházmegye gyülekezetei 567.94 P-t fordítottak iratterjesztésre. Két leányegyház (Ipolybél és Vámosmikola) nem emliti az erre fordított összeget. Ipolypásztó a költségvetésben előirányzott összegnél kevesebbet fordított iratterjesztésre. Az összeg, amelyet a gyülekezetek iratterjesztésre fordítottak, a valóságban ennél a számnál lényegesen nagyobb, mert ebben csak az egyház által vásárolt müvek szerepelnek. Nincsen benne azonban a sok egyházi lap, zsoltár, biblia, stb. amelyet a lelkészi hivatalok közvetítettek. Mégis, az elmúlt évi összegnél ez is lényegesen nagyobb, tehát itt örvendetes fejlődésről lehet beszámolni. VI. Szeretetmunka. Az idők járása könnyebb lett felettünk. Annak ellenére, hogy háború van, vagy talán éppen ez hozta a változást, nincs ma már szükség olyan mérvű segélyezésre, mint azelőtt. Ma már nincsen annyi szegény ember, koldus, kéregető, ügyefogyott, szegény vándor, munkátkereső iparos, állásából utcárakerült kárvallott, szegény menekült színész, mint nemrégiben is volt. Ez