A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

21 Általánosságban az egyházmegyében mindenféle munka megvolt, amelyet végezni kellett. Némi hátrányt jelentett négy egyházunkban a lelkész betegsége, tanitóhiány és Ielkészváltozás. Természetesen ezen körülmények figyelembevételével nézve a végzett munkát, azt viszonylagosan is jónak lehet mondani. Részleteiben pedig a következőket vagyok bátor jelenteni. I. Gyermekgondozás. Á lelkipásztorok iskolalátogatásai ismét igen változatos képet nyújtanak. Nógrádverőcén mindennap látogatott a lelkipásztor, lévén egyszemélyben tanitó is. Pilismaróton minden héten kétszer, Losoncon hetenként egyszer, Diósjenőn, Ipolypásztón, Perőcsényben havonként egyszer, Jpolybélen pedig kéthavonként egyszer. Mult évi közgyűlésünk utasította az iskolákat, hogy minden nap olvassanak Bibliát és a felolvasott részt magyarázzák is meg. Ennek az utasításnak Dömös, Ipolypásztó, Losonc, Nógrádverőce, Perőcsény, Pilismarót és Szokolya eleget tett. Nem tett eleget Diósjenő, ahol minden hétfőn reggel olvastak csak, Ipolybél és Vámosmikola, ahol nem olvastak Bibliát. Elrendelte a mult évi közgyűlés azt is, hogy minden egyházban évenként legalább négyszer tartsanak gyermekeknek szánt igehirdetéssel ifjúsági istentiszteletet. Balassagyarmat, Dömös, Ipolypásztó, Losonc, Nagymaros, Perőcsény, Pilismarót, Szokolya végrehajtották ezt az utasítást. Nem hajtotta végre azonban Diósjenő, Ipolybél, Nógrádverőce, Rétság, Salgótarján és Vámosmikola. Vasárnapi (bibliai) iskola van a következő egyházakban : Balassagyarmat, Diósjenő, Dömös, Ipolypásztó, Losonc, Nagymaros, Nógrádverőce, Perőcsény, Pilismarót, Salgótarján, és Szokolya. Nem volt vasárnapi iskola: Ipolybél, Rétság, Vámosmikola egyházakban. A foglalkozás Nagymaroson és Balassagyarmaton a lelkészi irodában történt, a többi helyen az iskolában. Diósjenő és Perőcsény két csoportról tesz említést, a többiek egyről. Előkészítést Diósjenő emlit, mondván „a lelkész megtárgyalta velük a kiszemelt bibliai történetet." Perőcsény csak annyit árul el, hogy „a lelkész," de hogy mimódon készítette elő a csoportvezetőket, azt nem vallja be. A használt anyag vezérfonalául Balassagyarmat a Fecske, Diósjenő az Igazság és élet, Losonc „a vasárnapi iskola szövetségét," Dömös, Ipolypásztó, Perőcsény, Pilismarót a Belmissziói Útmutató anyagát jelenti Salgótarjánnal együtt. Nagymaros, Nógrádverőce, Szokolya nem jelöli meg a végzett anyagot. Azt is elrendelte a mult évi közgyűlés, hogy a vezetők szoktassák rá a gyermekeket az adakozásra. Balassagyarmat, Losonc, Nagymaros, Perőcsény, Pilismarót jelenti az adakozás összegét is, Dömös, Nógrádverőce nem tudja, hogy mennyi volt az adakozás összege. Ipolypásztó azt jelenti, hogy az elmúlt évben kísérlet történt. Fogyás volt tapasztalható az adományokban, de méginkább a vasárnapi iskolába járó gyermekek számában. A többi egyház meg sem kísérelte. Ipolybél, Ipolypásztó, Rétság, Vámosmikola kivételével valamennyi egyház tesz emlitést arról, hogy segélyezték a gyermekeket. Nagymaros emliti, hogy a gyermekeket kétszer vitték kirándulásra a község határába, egyszer pedig