A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. július

22 Nagypeszekre a gyülekezeti kirándulás keretében. A segélyezés módja több helyen iskolaszer, tankönyv (Diósjenó, Dömös, Losonc, Nógrádveröce, Salgó­tarján, Szokolya), másutt élelmiszer, tej, étkezés, ruhasegély (Balassagyarmat, Diósjenó, Dömös, Losonc, Pilismarót, Salgótarján, Szokolya). A vasárnapi is­kolába járó gyermekek kis képeket, bibliajelzőket kaptak Balassagyarmaton, Dömösön, Ipolypásztón, Nógrádverőcén. A mult évi közgyűlés természetesnek és szükségesnek tartotta, hogy a vezetők látogassák meg a gyermekeket ott­honukban is. A látogatásokról Balassagyarmat, Dömös, Ipolypásztó, Losonc, Nagymaros, Nógrádverőce, Perőcsény, Pilismarót, Salgótarján tesz említést. A szülők a jelentések szerint „kifogástalan" (Diósjenő), „jóindulatú" (Dömös), érdeklődő (Ipolypásztó), kedvező (Losonc), jó (Nógrádverőce), közömbös (Pe­rőcsény), megértő (Pilismarót), támogató (Szokolya) magatartást tanúsítottak a munka iránt. A tehetségkutatás kérdésénél több jelentés azt mondja, hogy ezt a szülők végzik el. A vasárnapi iskolában általában zsoltárokat, dicsére­ket, Hozsánna és Halleluja énekeket énekeltek. Diósjenő azt mondja, hogy „legjobban szerették a 100 és 101 dicséretet." Hogy mi volt ennek a mun­kának legörvendetesebb eredménye, arra különbözőképpen válaszolnak a jelen­tések. Álljon itt egy-két jellegzetes felelet. „Az egymás iránt való jóakarat, a jóra való törekvésben nemes vetélkedés és komoly érdeklődés az egymás er­erkölcsi viselkedése iránt." (Diósjenő). „Anyák napjáu minden gyermek kü­lön irt egy lapot édesanyjának" (Dömös). „Geöbel Leontina misszionáriusnő ismertette a vasárnapi iskolában Molnár Mária munkáját és viszonyát a pápua gyermekekhez" (Ipolypásztó). „A vasárnapi iskolásoknak egymást meglepetés­szerű ajándékban részesítése, a karácsonyfaünnepéllyel kapcsolatban" (Perő­csény). Pilismarót emlit egy akadályt csupán, amikor azt mondja, hogy „aki­nek szülei nem jártak templomba, azoknál ez a lelki munka is nehezebb." Mindezekből látható, hogy a vasárnapi iskolai munka megvan, folyik né­hol igen lassan és csendesen, néhol azonban erőteljesen és biztató módon. II. Ifjúsági munka. A konfirmációi oktatásnál már valamennyi egyház végrehajtja a konventi rendelkezést és 14 évesekkel konfirmál. A konfirmációi oktatást mindenütt a lelkészek végezték a segédlelkészek segítségével, Dömösön az ig. tanitó köz­reműködésével. Az oktatás időpontja áltajában egyezik. Adventtől tart áldozó­csütörtökig. (Balassagyarmat, Ipolybél, Nagymaros, Nógrádverőce, Pilismarót, Salgótarján). Diósjenőn ádventtől nagypéntekig, Dömösön novembertől áldozó­csütörtökig, Ipolypásztón szeptember 1-től áldozócsűtörtökig, Perőcsényben nem volt az idén, Rétságon sem volt, mégis azt jelenti, hogy 5 hónapig tar­tott az oktatás, Szokolyán októbertől áldozócsütörtökig tart. Az ifjúsággal mindenütt foglalkoztak, csak Ipolybélen és Vámosmikolán nem. Ipolybélen 4 ifjú van, Vámosmikolán nincs ifjúság. RKIE egyesület 8 egyházban volt. (Di­ósjenő, Dömös, Ipolypásztó, Losonc, Nagymaros, Perőcsény, Pilismarót, Szo­kolya.) Szokolyán azonban a KIE feloszlott. A lelkipásztorok szórványosan vettek részt leventemunkában. A jelentések arról nem szólnak, hogy mint oktatók kik működtek a lelkipásztorok közül. A valóságban azonban minden

Next

/
Thumbnails
Contents